kb. középhaladó, voltam már terepen jópárszor előtte is. eléggé kivédhetlen volt, megcsúszott vagy megbotlott a ló, a bal hátsó lábában egy csont is kiugrott a helyéről, mindenesetre fél pillanat alatt 40-50 centivel alacsonyabb lett, mint előtte, én meg mentem tovább szép ívben jobbra, fejre és vállra érkeztem, hálistenek puhára (meg azért a kobak is használt). a mellény nem hiszem, hogy bármit jelentett volna, bár biztos van olyan is, ami a vállat védi, nálam az volt, hogy konkrétan a vállam "hegye" kapta a legnagyobb ütést, ahol a két csont csatlakozik (tipikus jéghokis sérülés egyébként :)).
persze azt a pár másodpercet meg utána pár percet nullára kiirtotta az agyam magából, a mögöttem lovagló srác nézte végig, tőle tudom a botlást (vagy megcsúszást, passz) is. aztán egy darabig nem tudtam, mi újság van, mit keresek ott a hegyen, mi történt (állítólag elhangzott az a párbeszéd, hogy "mi történt? "leestél" "honnan?" "a lóról." "milyen lóról??"). ezért aztán arra nézve tippem sincs, hogy ha rutinosabb lovas lennék, rajta tudtam-e volna maradni.
amúgy a nagyon bizarr része a sztorinak, hogy mikor elindultunk a lovakkal száron vezetve lefelé a hegyről (mire kicsit összekapartam magam, szerencsére párszáz méter után volt aki átvegye a lovat), a fent említett srác meglátta, hogy a ló lábával nincs valami rendben (kiugrott egy csont, mint írtam), nem tudta rendesen lerakni, fájlalta, meg a formája sem stimmelt, ezért a csávó egy ösztönös mozdulattal tenyérrel meglökte hátulról (nyilván ha belegondol, hogy mit csinál, nem tette volna, elvégre nem lódoktor, akár kárt is tehetett volna benne), a csont visszaugrott, a ló rúgott egyet (hálisten a srácot elvétette, pedig az lett volna a szép, úgy lejönni a hegyről, hogy két rokkant, egy ép ember, egy rokkant ló, kép ép ló) azóta köszöni szépen, jól van. fiatal paci volt amúgy.
összességében nem is volt olyan rossz élmény, csak a vállammal veszkődés nem hiányzott utána hónapokig. úgy értékeltem, hogy járhattam volna sokkal szarabbul is, ha a ló nem ösztönösen balra tér ki, hanem jobbra, amerre én szántottam a levegőt éppen.
egyébként hordjad a mellényt, ha már megvan, csak nem lehet olyan kényelmetlen. |
