Keresés

Hiába szépítjük, Magyarországon az emberek többsége el van kényelmesedve. Abba most nem akarok belekezdeni, hogy milyen a munkamorál, de a legutóbbi lakásfelújításom apropóján tudnék mesélni...

"Mo-n sopánkodás alapú élet van, ami sehol máshol nem értelmezhető felnőtt országban. Ha ez elmúlna, valószínűleg sokkal jobb lenne ott élni."

Eszembe jutott, hogy egy régóta munkanélküli ismerősömnek felkínáltak (ismétlem: felkínáltak) egy állást (fizikai munka, nem kiemelkedő pénzek, viszont bejelentve) egy közeli város üzemében és azért nem fogadta el, mert - állítása szerint - a munkásjárattal napi bő egy óra volt oda az út. És vissza ugyanúgy egy óra.

Amikor közöltem vele, hogy a legtöbb ismerősöm is ennyit vagy még akár többet is utazik naponta munkába menet... na ki volt az, aki szociálisan érzéketlen? :)

a pénz csak egy dolog a sok közül, amellett még ezer más tényező szerepet játszik abban, hogy valaki hogy érzi magát, az éghajlattól az oktatási v. egészségügyi rendszerig

az meg, hogy ott köll élni, ahol születtél, különben nem érzed jól magad, az marhaság. ott érzed jól magad, ahol jól akarod érezni magad (leszámítva mondjuk é-koreát és egyéb extrém helyeket)

pár év egy fejlett országban alapvetően átformálja a Mo-ról a fejedben hordozott képet, és nem érted, hogy egészen alapvető, egyszerű dolgok miért képtelenek ott működni, máshol meg gond nélkül

nyilván a legfrankóbb országokban is vannak problémák, de azért a fejlett országok annyiban nem különböznek egymástól a mindennapi életvitelt tekintve, ha dolgozik az ember, akkor ugyanúgy kell fizetni a számlákat, ugyanúgy lehet hülye kollégád, a kérdés, hogy hogy akarod érezni magad

Mo-n sopánkodás alapú élet van, ami sehol máshol nem értelmezhető felnőtt országban. Ha ez elmúlna, valószínűleg sokkal jobb lenne ott élni.