Keresés

Mondjuk van olyan sci-fi is, mint a személyes kedvencem, a Blindsight Peter Watts-tól, ahol kábé oldalanként jönnek az ötletek, kétszer el kellett olvasnom, mert az első harminc oldalon szinte semmit nem értettem, csak azt, hogy ez valami olyan világ, ahol én nem akarok élni, és ugyanakkor az a nyomasztó érzés, hogy a mi világunk is elkerülhetetlenül ilyen lesz a közeljövőben...

Már bocs, de amit mondasz hülyeség. A Dűne igen, az értelmiségnek íródott könyv, de már akkor is voltak sci-fiben ponyva könyvek (Asimov univrzuma is egy szórakoztató sorozat, és az is azidőtájt készült). És ma is íródnak értelmiségieknek sci-fi könyvek. Beskatulyázni egy zsánert hogy kinek íródik, blődéség szerintem. FH fia egyszerűen úgy gondoltam, hogy könyebben olvasható, ezáltal jobban eladható könyveket ír. Ettől még rosszabbak lesznek? Nem, szerintem így is jól megírt, minőségi irományok (ellentétben pl a dan brown könyvekkel). A baj ezzel az, hogy az apja nem ilyen könyveket írt.

De ha már mindenképpen a sci-fit mint zsánert akarjuk kategorizálni, akkor szvsz sztem a legjobbak a pár oldalas novellák (ötvenedik, kétszázadik antalógiák erre jó példák). A sci-fi eredendően olyan műfaj szerintem, aminek a középpontjában áll egy ötlet, elgondolás (akármilyen beteg is), kifejti pár oldalban és hagyja az olvasót, hogy rágódjon rajta.