Keresés

Jól látod. Kaptam a sorstól -vagy mindegy, hogy hívjuk- egy barátot aki átsegít a nehéz helyzeteken a nélkül, hogy bármio olyat kellene tennem, ami miatt nem tudnék többet tükörbe nézni. Így azért nem olyan nehéz elviselni a betegséggel járó rossz dolgokat. Egy alkesszal nem hiszem, hogy tudnék mit kezdeni. A férjemet sajnálom, mert beteg ezért nyilván nem hagyhatom magára. Ha inna az egy más helyzet lenne. Akkor nem valószínű, hogy kitartanék mellette.

Nagyon egyetértek mindennel amit írtál !

Meg szeretném kérdezni Kanga, hogy nem lehet-e az, hogy érzelmileg valami elindult a netes barátod és közted, és ez helyettesíti a házasságoddal kapcsolatos viszonyodat a férjeddel ? Ha így van, az szerintem teljesen rendben van .  Meghajlok előtted, hogy ennyi áldozatot tudsz hozni a férjedért, és nem hagytad el. Nálunk az alkohol győzött. és 18 év után elváltunk. Én a végén már úgy éreztem, hogy 3 gyerekem van, két lányom, és egy alkoholista fiam. :) És én csak egy Férfi mellet tudok Nő lenni, alkoholista gyerek mellett legfeljebb anyuka, és ápoló .  Igazából " szingli"-ként sokkal jobban érzem magam annak ellenére hogy egyedül nevelem és tartom el a lányaim, és rengeteget dolgozok.

Kezdek hinni Csernusnak, hogy a netes társkeresés egy erőltetett dolog, és nem is tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Csak annyit mint a lottón, hogy azért veszek mindig egyet, hátha. :)) Szerintem mindenkinek megvan a maga Útja, és mindenki csak azt teszi, ami a lehető legtöbb telik tőle. Ezért bármilyen valaki, azt úgy kell elfogadni, bármilyen furcsa is. Én kaptam hatalmas pofonokat, és ez formál engem. Nem bánom őket, mert szerintem minden tapasztalat értékes.