Keresés

és ezt honnan döntödhetjük el, hogy nagy stressz miatt, vagy alapvető jellem ez? ha már így kaptuk készen a helyzetet? mert erkölcsileg nem ugyanazok a határok talán, nem? ráadásul a stressz, nyílván ha megszűnik, akkor a projekción is van lehetőség majd véltpztatni, tehát akkor jóesetben nem egy állandó probléma , mint mondjuk egy teljesen empátiahiányos embernél, aki feltételezem tudatosan alkalmazza védekezőmechanizmusként a projekciót.

Ugyanaz, mint szociopaták, pszichopaták, nárcisztikusok esetében: szvsz menekülni kell. Ha nem közvetlen családtag (szülő, testvér, gyerek) teszi, akkor nem éri meg az energiádat másnak odaadni. Sokszor még családtag esetén sem. Persze van, hogy valaki csak alkalmanként, nagyon nagy stressz hatására projektál, de ha a személyiségének alapvető védelmi mechanizmusa, akkor kerülni kell.

és mi van akkor, ha valaki rádvetít valamit, de ismerve a tézist, téged vádol projekcióval?

nyílván,  a fizikai bizonyítékok adottak, de azokra egyszerűen hamisítást kiált... (mégha képtelenség is)