|
|
|
|
 |
exhighand
2012-04-14 14:22:31
|
37346
|
Az a baj, hogy szökésben voltál fizika óráról, de azért vitázol.
tehát lehet hogy mégiscsak inkább annak a másfél tonnának a mozgási energiája lesz a fő probléma, és nem a keréké.
Egyrészt simán ki tudnád számolni, hogy mekkora sebességnél kezdi meghaladni a kerekekben tárolt forgási energia a kocsi tömegpontjának mozgási energiáját. ( mert meg fogja haladni a sebesség növekedésével, de majd googlezol kicsit)
Másrészt azért a kerék áll meg elsőnek, mert a két súrlódási felület között van, és a fékbetét és a féktárcsa között sokkal nagyobb a nű, mint a gumi és az aszfalt között. |
|
A hozzászólás:
 |
Hooshee
2012-04-14 14:14:38
|
37343
|
Én megcisnáltam már hogy 160nál állóra fékeztem a kerekeket egy BXben, azonnal a fékpedál megnyomásakor (ehhez persze kell a Citroen fékrendszerének brutál üzemi nyomása is). Érdekes módon az autó nem állt meg, tehát lehet hogy mégiscsak inkább annak a másfél tonnának a mozgási energiája lesz a fő probléma, és nem a keréké.
"Annó a könnyűfém kerekeket azért tették versenyautókra, mert az a kerekenkénti 1,5kg durván meglátszott a köridőkön."
Ja, csak nem azért amiért te gondolod. Hanem mert a rugózatlan tömeg csökkentése ott brutálisan sokat számít a kanyarsebességek tekintetében.
Ott is pikkpakk állóra tudják fékezni a kerekeket, 300nál is. |
|
Előzmény:
 |
exhighand
2012-04-14 14:10:07
|
37341
|
Khmmmm. Egyszer elmelőn próbáld ezt ki, forgasd mind a kerekeket 180-ig és utána lépd be a féket. Meg fogsz lepődni, mennyire nem 0% a forgási energia és hogy mennyibe fog ez a kísérlet neked kerülni.
Annó a könnyűfém kerekeket azért tették versenyautókra, mert az a kerekenkénti 1,5kg durván meglátszott a köridőkön. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|