Keresés

Részletes keresés

exhighand Creative Commons License 2012-04-14 14:22:31 37346

Az a baj, hogy szökésben voltál fizika óráról, de azért vitázol.

 

tehát lehet hogy mégiscsak inkább annak a másfél tonnának a mozgási energiája lesz a fő probléma, és nem a keréké.

 

Egyrészt simán ki tudnád számolni, hogy mekkora sebességnél kezdi meghaladni a kerekekben tárolt forgási energia a kocsi tömegpontjának mozgási energiáját. ( mert meg fogja haladni a sebesség növekedésével, de majd googlezol kicsit)

 

Másrészt azért a kerék áll meg elsőnek, mert a két súrlódási felület között van, és a fékbetét és a féktárcsa között sokkal nagyobb a nű, mint a gumi és az aszfalt között.

A hozzászólás:
Hooshee Creative Commons License 2012-04-14 14:14:38 37343

Én megcisnáltam már hogy 160nál állóra fékeztem a kerekeket egy BXben, azonnal a fékpedál megnyomásakor (ehhez persze kell a Citroen fékrendszerének brutál üzemi nyomása is). Érdekes módon az autó nem állt meg, tehát lehet hogy mégiscsak inkább annak a másfél tonnának a mozgási energiája lesz a fő probléma, és nem a keréké.

 

"Annó a könnyűfém kerekeket azért tették versenyautókra, mert az a kerekenkénti 1,5kg durván meglátszott a köridőkön."

 

Ja, csak nem azért amiért te gondolod. Hanem mert a rugózatlan tömeg csökkentése ott brutálisan sokat számít a kanyarsebességek tekintetében. 

 

Ott is pikkpakk állóra tudják fékezni a kerekeket, 300nál is.

Előzmény:
exhighand Creative Commons License 2012-04-14 14:10:07 37341

Khmmmm. Egyszer elmelőn próbáld ezt ki, forgasd mind a kerekeket 180-ig és utána lépd be a féket. Meg fogsz lepődni, mennyire nem 0% a forgási energia és hogy mennyibe fog ez a kísérlet neked kerülni.

 

Annó a könnyűfém kerekeket azért tették versenyautókra, mert az a kerekenkénti 1,5kg durván meglátszott a köridőkön.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!