Keresés

Hát... lelked rajta kedves Bátyám; igen ez közhely, de amint a Karneválból tudjuk: "csak próbálja valaki megemelni":)

Hanem azt igazán sajnálom, hogy benned úgy képzôdik meg a keresésem-találásom, mint árulás, sôt a rohadékban való megzavarodás...:( Persze nem csak a buddhizmust illetô alapvetô tájékozatlanságod teszi megbocsájthatóvá ezt a keserû kirohanást, hanem az amúgy valóban egyre eszementebb globális haláltánc az 'aranyborjú körül'...)

Az ellen viszont poszthumusz tiltakozom a levélíró Hamvas bácsinál, hogy 'keresztény lennék, akár akarom, akár nem'. Igazán megadtam az esélyt neki is, hogy megtérítsen az evangéliumi ember utópiájának, de talán akaratlan a másik irányba lökdösött ám folyamatosan!:D

Ôtôle olvastam elôször (ha jól emlékszem) azt a kierkegaardi mondást is, hogy 'tulajdonképpen jó ötlet ez a kereszténység, csak el kéne kezdeni végre';-)

Mi is lenne "az eredeti evangéliumi hagyomány" lényege a Te értelmezésedben, ha szabad kérdeznem?

Szép és tartalmas húsvét hétfôt... kedves mindannyiunknak!

Üdv

Ørv'

Na ugye. ;) Rémület a semmitől. Papi vonalon is. Nem kell a kereszténységre tolni. Látom a fizimiskán, hogy ő is bajban van. Hamvas óv attól a "belső árulástól", amit az ember elkövet "...saját földje, szelleme de főként -- ez a legfontosabb -- a kereszténység ellen."  (Levelek, 291. p.) A kereszténység ma már mozaik-valóság itt Európában. "...nagyon kell vigyázni, mert számolni kell azzal, hogy keresztények vagyunk, akár akarunk azok lenni, akár nem." Na, de ebben a rohadékban, az ember könnyen ringatja magát abban, hogy önként választja még az istenét is. Mája. De nekem van leróni valóm az eredeti evangéliumi hagyománynak is, akárhogy vesztésre áll az európai hagyományban.