Nem rossz ötlet, kedves Kopancsi! De Hamvas Béla is a végcélra startolt, mégis folyton-folyvást módosított. És a vége felé a következőket olvashatod (Levelek):
„Türelmetlen ember vagyok, önhitt, képzelgő, szenvedélyes, goromba, durva, erőszakos, sokat hazudok, stb. stb. Rettenetesen önző vagyok.” (407. p.)
„Azt hiszem, lényemben van valami alapvető hazugság, amit eddig is észrevettem, , de másik hazugsággal tetéztem, , azzal, hogy nem akartam észrevenni. Most a halál közeledte kényszerít rá, és ez nagyon keserves.” (442. p.)
„Azt gondolom, az úgynevezett élet teljesen elvesztette vonzóerejét, csak az írás maradt meg. Miután tökéletesen megbuktam a realizálásban és gondolataimat nem tudtam megvalósítani, legfeljebb kicsiny hétköznapokban. Az áldozat, a nagy áldozat nem sikerült.” (432. p.)
És ennél többet én sem udok mondani, illetve elmondtam. Szabad a bárány. |
