Butus vagyok, de nem értem.
Ha a 25 éves obim 24x36-os filmre tervezve a képsarkokon közel az üveg felület használhatóság határán optimálisan működött ezt elforgatva 90 fokkal ugyan azt a képminőséget kell kapjuk. Mivel az optikák nem gyengébbek 2:3-nál a nem használt üvegrészeknél ugyanazaon sugár mentén.
Nem lehet úgy körüveget gyártani, hogy forgás irány érzékeny és legyen a nem felhasznált felület uyganazon sugáron gyengébb minőségű.
Ezt nem értem.
Egyszerűen csak a formátum miatt 2:3 nem hasznosítjuk a rendelkezésre álló felületet.
Pl. Mamya 6x7-es film. A Mamya vázak optikái is azt a pirinyó nem felhasználható részt ugyan olyan jól megrajzolják.
Gondolj csak arra, mikor olcsó macrózásnál megfordítva egy alap 50-es obit a szűrőmeneténél felcsavarunk az átalakítóra.
Teljesen esetleges kinél, hol rögzül forgásásban az objektív. Jól fog működni. Mind a rekesz, mind az üvegfelületek körkörösek, koncentrikusak. Így olcsóbb gyártani. Nehéz lenne rekeszt és üveget formátumra igazítva csizsolni és drága lenne. Szemüvegeknél van, de fotó optikában még nem láttam. Őrültség lenne.
De egyszerű a kísérlet a CZ-el meg is teszem este Neked. Elforgatom a bajonett csatlakozóban a 85-ös obim és manuálban mikrószkóp üzemmódban (másképp nem fog menni) készítek felvételt nyitott rekesszel.
Szerintem ugyan az a képminőség vár, mintha becsattintom a helyére. Igaz ez kb. csak 30 fokos elforgatás lesz, de igazol engem. 90-el nem tudom megcsinálni, korlátoz a bajonett aratálása.
Szerintem pont ez benne a fogás, nek kell hozzá új rendszer objektív.
Ettől független az iszonyat nagy felbontás miatt nyilván kiadnak újabb kihegyezettebb prémiumos obikat.
Persze ez csak pletyka megint, de van benne ráció és nagyot lökne a Sony rendszeren a kisformátumú ff és KF közötti új szegmens nyitásával. | 
