Részletek a parthus topikból, Szatmári tanulmánya alapján (3838., 3839., 3840., 3841., 3842., 3843., 3844.):
... a szerző által említett következő avar-gyanús kifejezés az óegyházi forrásokból már adatolható, ’torony’ jelentésű trěmЪ szó, amelynek török kapcsolatait már korábban felismerték. Kniezsa szerint valószínű forrása egy keleti etimon, talán épp az oszmánli tarїm volt, amelyen kupolát, nemezből-kecskeszőrből készült sátrat, illetve magastetejű építményt értettek. Ezt a szót perzsa eredetűnek tartotta Redhouse és Doerfer, Köprülü, Ligeti és Németh viszont pont fordítva gondolta, és a török > perzsa átadás mellett tette le a voksát. Kniezsához hasonlóan Ligeti is úgy látta, hogy valahonnan a sztyeppéről vagy keletről, törökségi népektől vehették át a szlávok. A szó párhuzamai az egyes nyelvekben: magyar terem, görög τερεμνον, τεραμνον ’ház’, kun tärmä ’női szoba’, türk tarїm, tarum ’kupola, kerek sátor, hajlék, szállás, égbolt’, oguz-török tä:rim ’sátor’, kipcsak-török tä:rmä, szagáj tärbä ’jurta’, perzsa tarum, taram, mongol terme, türkmén tä:rim stb. A szó további jelentései a különböző ószláv nyelvekben: ’csarnok, terem, pitvar, tornác, magas ház, emeleti v. toronyszoba’ stb.
... úgy a keleti, mint a szláv nyelvekben a ’torony’ és a ’terem’ jelentés összefügg egymással. Erre mutat például a 871-ben írt Conversio Bagoariorum et Carantanorumban előforduló Termperhc, valamint az 1332-ből adatolt magyar Teremhegy földrajzi név (a kettő Róna-Tas szerint azonos, és a helyszín egyike azoknak, ahol 866-ban Aldwin salzburgi püspök templomot szentelt), és ha jobban belegondolunk, a terem ma is a szobánál tágasabb helyiséget jelöl, olyat, amelyhez rendszerint nagyobb belmagasság is társul.
Róna-Tas véleményéhez, amely szerint a Termperhc második tagja (-perhc) bajor eredetű, Szatmári hozzáfűzi, hogy egyáltalán nem biztos, minthogy a délszláv nyelvekben a breg, brijeg és a brig ’hegy’-et jelentett eredetileg. A ’part’ jelentés – russzizmusként – itt jóval későbbi fejlemény. Majd megállapítja: „A jelentését Róna-Tas helyesen ’palotahegy’-nek adja meg. A helynév rekonstruálható alakja tehát *termъbergъ, melynel első tagja avar erdetű, második pedig az ott beszélt szlávban akkorra már meghonosodott bajor eredetű szó a *bergъ ’hegy’ … Szláv nyelvterületen belüli elterjedtsége, és nyelvi jegyei alapján egyértelműen az avar-gyanús szavak közé tartozik, sőt a lengyel adat alapján e szót inkább a nagy valószínűséggel avar csoportba kell besorolnunk.”
O.E. torr, from L. turris "high structure" (cf. O.Fr. tor, 11c.; Sp., It. torre "tower"), possibly from a pre-I.E. Mediterranean language. Also borrowed separately 13c. as tour, from O.Fr. tur. The modern spelling first recorded in 1526.
Feltehetően egy "pre-indoeurópai" mediterrán nyelvből jön tehát az etymonline.com szerint.
Urartui tar(a)man-e/i/eli ? 'kis erőd'
Etruszk turs ? 'torony'
Óangol torr 'ua.'
Latin turris 'magas alkotmány'
Ófrancia torr 'torony'
Spanyol torre 'ua.'
Gael tùr 'ua.'
Walesi (cymrui) tŵr 'ua.'
Finn torni és tyrmä 'ua.'
Ótürk tör 'ua.'
Türkmén tőr 'ua.'
Mandzsu tura 'ua.'
Nanáj toro 'ua.'
Ulcsa tura 'ua.'
Orok toro 'ua.'
Negidál tojo 'ua.'
Középső-koreia torok 'ua.'
Szerbhorvát toranj (-rnja) 'ua.' (már akkor azt írtam, amikor Szatmári tanulmányát még nem ismertem, hogy feltehetőleg átvétel a hunoguroktól/magyaroktól)
Francia tour 'ua.'
Német Turm 'ua.'
Olasz, spanyol, portugál torre 'ua.'
Svéd torn
Dán tårn 'ua.'
Óakkád dūru3 ’fal, sánc, erődítés’
... a Dura szó ’erőd’-öt jelentett. Érdemes összevetni ezt a kifejezést a Dur-Sarrukin, Dur-Kurigalzu stb. településnevekben előforduló, ’fal’-at jelentő Dur szóval. Szemantikailag a fal semmiképp nem áll távol az erődtől ... A Dur-Kurigalzu városnév jelentése: ’Kurigalzu fala’ ... Az ősi kasszita Dur-Kurigalzu (a modern kori Aqar Quf helyén): A várost Óbabilónia kassu királyai építették, valószínűleg a Kr. előtti XIV. század elején ... „La fortaleza de Kurigalzu” ruinas que existen en Aqar Quf („Kurigalzu erődje” romjai, melyek Aqar Qufnál találhatók, vagyis itt a „Dur” szót „erőd”-nek fordították ...) Dura vagy görögösen Európosz pedig ugyebár egy ismert parthus város.
Pusztai Telivér véleménye a bajor topikban (133.): "Ellenpontként az etimológiai szótár szláv eredetűnek tudja, lásd bolgár trem (terem), szlovák triem (ua.) Ezek eredete talán a görög téremnon (ház, lakás) lehetett. Szóval a tyerem-tyeremók is ide tartozhat valóban" |
