Keresés

Egyébként a görög, mint szó, vagy népelnevezés, nem tudom mely szóból eredetezhető! De az biztos, hogy újabb keletű elnevezés, 1830 - tól görögország függetlenségétől már görögországnak hívják a maguk országát. A róma ( i ) népnév az közkeletűbb eredetű, jólehet eredetileg latin nép voltak. A görögök hellén népek voltak, ion és dor, meg előbb pelaszg, stb. népek terjedtek el a mai görögország területén. De maga a görög szó eredete nem ismerős számomra.

Mivel görögország, mint olyan, csak jóval később jelenik meg, ezért görögországról ebben az időben valóban nem beszélhetünk, a görögök ( hellének, ha neked tetszik :) ) nem is tartották magukat egy közös népnek, jólehet a kultúrájuk, nyelvük nagyon is hasonló volt. A nemzetállamok intézménye későbbi találmány. Talán én a rómaiaknál kezdeném, nem minden elfogultság nélkül mondom...:)

 Hellenizmus mint fogalom, a görögnek mondott kultúra más, különböző kultúrákkal való keveredését jelenti, vagyis eklektikus kultúra. Ez nagyjából már a görög diaszpóra idején megjelenik, de hivatalosan csak későbbtől tartják a hellenizmust kialakultnak, méghozzá Nagy Sándor idejétől egészen a római hódításig. Jólehet maga a görög kultúra tovább is megmaradt...  Tehát a hellénség gyakorlatilag a kevert, görög és egyébb népek kultúrpolgárainak elnevezése lehet ebben az összehasonlításban.

Szóval a hellénség fogalma is tisztázandó.

Merthogy minden hellén görög, de nem minden hellén görög.

Legalábbis az ókorban így volt." 

Van erre forrásod? Tényleg nagyon érdekelne, mert szerintem az ókorban hellének voltak, de görögök még nem, legalábbis a mai Görögország (Hellász) területén. 

A görögök délitáliaiak.)

Szóval a hellénség fogalma is tisztázandó.

Merthogy minden hellén görög, de nem minden hellén görög.

Legalábbis az ókorban így volt.

Voltak ugyanis olyan ógörög nyelvjárást beszélő néptörzsek, amelyeket a többi görög nem tartott hellénnek, mert nem érték el azt a kulturális fejlettséget, ami a hellénséghez szükséges volt.

Ilyenek voltak pl. északnyugaton a dolopszok, a molosszoszok, északon pedig a paionok és a makedónok.

Az aitólok és árkádiaiak is sokáig falusias agrártársadalmakban éltek, és még mikor elértek a polisz, a városállam fejlődési fokára, a városaik akkor is jóval kisebbek és elmaradtabbak voltak, mint a fejlődésben élen járó attikai és ióniai városok.