Keresés

Lehet, bár én hasznosabbnak tartom régi fényképezéssel foglalkozó könyvek forgatását olyasféle oldalak látogatása helyett, ahol szembrebbenés nélkül leírják, hogy egy objektívnek a szenzorátmérő függvényében változik a gyújtótávolsága. :)

A diffrakció másnéven a fényelhajlás jelensége az életben számtalan módon és helyzetben, eszközön jön létre. Esetünkben a blendén bejövő és elhajló fényről ezt írja a prohardver:

"Az objektív lerekeszelése javíthatja a képminőséget (a képszél hibáinak hatása csökken), viszont egy bizonyos pont felett a túl szűk rekesz diffrakciós (fényelhajlási) hibát okoz, ami az élesség erőteljes csökkenését hozza magával. A diffrakciós limit azonban nem csak a rekeszértéktől függ, hanem az érzékelő méret/felbontás viszonyától is, ez azonban túlmutat jelen cikkünk keretein. Irányadónak elmondható, hogy diffrakció felléphet APS-C-n 10 megapixeles érzékelőnél kb. f10-től (a felbontás növelésével a diffrakciós limit egyre lentebb tolódik, tehát 15 megapixelnél már f8 körülire esik). Későbbiekben lesz erre példa, hogy hogyan is tudunk számolni a rekeszértékekkel."

http://prohardver.hu/teszt/a_fotozas_alapjai_masodik_resz/blende_rekesz.html

Még lehet  a gugliban számos cikket keresni a diffrakcióról.

Én eddig úgy tudtam, hogy a diffrakció az optikák hibája, és nem erősebb a finomabb szemcsézetű filmeken, mint az ócó szemcsebajnokokon, de biztos jobban tudják. Inkább gyanítom, hogy nagyobb pixelsűrűség mellett épp úgy jobban látszik, mint finomszemcsés filmeken.