Keresés

A kisfilmet én 12-18 Mpixel körül saccolnám, FX digire vonatkoztatava. Az APS mérteten ugyanaz a 12 Mpiyel kb 20%-al kevesebbet ér.

Ne ess a pixelszámok bűvöletébe, első a szenzorméret!

Először is b@ssza meg az indexet a kecske. Írtam egy hosszabb választ, de úgy látszik melléütöttem a kontrollcét és elveszett. Nevetséges hogy a mai ámítástechnika szintjén ilyen korlátozásokra van szükség.

Szóval rövidebben:  A fényelhajlás (diffrakció) a rekeszeléssel egyre növekszik, és korlátozza az élességet. Az elérhető élességértékek vonal/mm fent vannak a honlapomon: www.fenykepes.hu

A kívánt élesség mértékéhez tartozik egy olyan diffrakció által meghatározott rekeszérték, amelynél szűkebb rekeszeket használva észrevehetően csökken az élesség. Tehát a diffrakciós határ  az élességtől függ, de az élesség nem közvetlenül arányos a pixelszámmal: (Csak sokan ezt gondolják)

Azért nem érdemes a diffrakciós limitet a pixelszámhoz kötni, mert az élesség számos ok miatt nem növekszik a pixelszámok négyzetgyökével arányosan. Az élességet korlátozza még az élesre állítás pontossága, a berázás (ami ehhez a szinthez tartozik!!!!), az hogy nem minden témarész van az élességi síkban, a szenzor előtti szűrő, a bayer interpoláció, természetesen az optika minden hibája.  Tehát amikor azt gondoljuk hogy a négyszeres pixelszámhoz kétszeres élesség tartozik, akkor nem csak arról kell beszélni, hogy a diffrakciós rekeszérték két rekesszel nagyobb lett. Hanem kell olyan optika, amely két rekesszel nyitottabban kétszer olyan éles. :) Azután a kézből exponált szársebesség értéket meg kell felezni. Ezután az élesre állítás pontosságát meg kell duplázni. Ki kell számolni, hogy a szigorú élességhez milyen ,,mélységélesség" tartozik! Szóval ha a ma szokásos értékek 12Mpixel/APS növeljük a pixelszámot akkor már csak kismértékű javulás várható, tehát a diffrakciós határ is csak kisebb mértékben csökken.
Sokkal inkább javasolt a szenzorméret növelése. Szerintem nem érdemes a mai csúcs APS gépeket megvenni, inkább keresni kell egy régebbi használt, de  fullméretes gépet.
A diffrakciós határok: Ez persze csak akkor igaz, ha a kisebb méreten nagyobb élességet akarunk, mert azt szeretnénk hogy a  kész papírképen legyen hasonló az élesség. Ez általában nem érhető el.
Kisfilmnél: 11-11.5
APS: 8-8.5
Ha viszont a szenzor felületén akarunk azonos élességet kapni, akkor az ehhez tartozó diffrakciós határ is azonos.
Ha valaki például egy 80Mpixeles digitális hátfal élességét ki szeretné használni, arra hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak mint egy 20Mpixeles APS gép tulajdonosára. Tehát az optikának is irtózatos élesnek kell lennie már teljes nyílás körül is, és a teljes 56 x 41 mm felületen. :)

A fényelhajlás csak a rekeszértéktől függ, a fókusztávolságtól nem.
A diffrakciós határ értéke nem olyan pontos, mert a diffrakció már a nagyobb  nyílásoknál is fellép, de hatása már a szűkebb rekeszértékeknél egyre  számottevőbb.

A fényelhajlás fizikai jelenség, aki tehát nem veszi észre hogy 11-nél szűkebb rekesznyílásoknál romlik az élesség, az más hibákat is elkövet, amelyek fényelhajlás okozta élességromlásnál nagyobbak.
Ha a témánk síkban fekvő például festmény, optikánk pedig kimagasló, akkor használjunk a diffrakciós limithez tartozónál nagyobb nyílást. Ha nagy mélységélesség kell, akkor használjuk a diffrakciós értéket. Ha makrózunk, és minden mélységélesség kevés, akkor használjunk akár 22-32 rekeszértéket, de már csúcs élességet ne várjunk.

Jó, hogy olvastad, mert kíváncsi vagyok a véleményedre. A cikk és a linkek szerint egy bizonyos pixel sűrűség után egyre tágabb blendénél is fellép a diffrakció. Az alábbi link táblázata szerint az A77, 24 Mpixeles érzékelőjénél már 6,4-es blendénél diffrakciótól kell tartanunk. A még sűrűbb pixelű kompaktokról nem is szólva, ítt már 2,5-ös blendénél káros diffrakcióról beszél a szerző, ami azért egy kicsit meredek. Az A57-nek a 16 Mpixeljénél "csak" 7,7es blendénél kezd a fényelhajlás jelensége működni. Ezzel szemben azt hiszem napi tapasztalat, amikor apsc-n, akár 11-es blendénél sem látszik semmi mondjuk egy 18 Mpixeles canonon.

Említetted az analóg film részecskéit. Mondjuk egy filmes slr-nél hány Mpixeles-ről lehet beszélni egy 100 ASA-s filmnél?

Én lehetőleg az A57-ös gépet akarom megvenni (ha jó áron adják), 16 Mpixel-es a cucc., Érdekel, hogy alátámasztható-e az a fényelhajlás ennyire nyitott rekeszeknél is, vagy a szerző el van varázsolva. Az is lehet, hogy a 24 Mpixeles, félretett A65-öt veszem meg, ha túlárazzák az A57-et. Jó lenne tisztán látni ebben a kérdésben. Mégha olyan sok választási lehetőségem nincs is. :

http://www.natur-portrait.de/blog/beugung-und-forderliche-blende

 http://www.cambridgeincolour.com/tutorials/diffraction-photography.htm

,,Ezért is érdemes a 16 Mpixelnél maradni"

A diffrakció nem a pixeleken lép fel, inkább úgy kellene ezt tekinteni mint a film szemcsézetét. Minél finomabb szemcsézetű a fil, annál jobb lehet a kép. Persze csak lehet. Csak akkor  ha élesebben is tudunk fényképezni. Ebbe már beletartozik a mégjobb optika (nagy nyíláson is) a jobb élesreállítás (ami már szinte lehetetlen) , az hogy nem kell a nagy kívánt mélységélesség miatt nagyon rekeszelni (fényelhajlás) , és nem utólsósorban az hogy a berázásra már természetesen nem a zársebesség= 1/fókusztávolság (reciprok) szabály érvényes.

Nyilván egy pixelszám után már nincs értelme a további pixelszám növelésnek, mert mondjuk a dupla pixeszámhoz és dupla tárhelyfoglaláshoz majd például 7% élességjavulás tartozik. De a nagyobb pixelszámhoz mindig tartozik valamennyi élesség növekedés. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy adott pixelsűrűség felett (ez lehet kb. éppen a 16Mpixel/ APS) nagyobb minőség igény esetén már csak a szenzorméretet érdemes növelni. Szóval a digitális fotózásban a szenzorméret a lényeg, a többi főként marketing körítés. A méret az nagyon könnyen megadható lenne, de az úri közönséget inkább a pixelszámmal lehet hülyíteni.