Keresés

Magának Kijevnek a nevét is származtatták a 'kő' jelentésű mordvin käv, käve szótól (Munkácsy: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben; in: Nyelvtudományi Közlemények 1862, 11.). Geleji Katona 1645-ben kiadott Magyar grammatikátskájában találkoztam legkorábbról azzal, hogy a magyar kő szóval rokonították a nevét.

...oda rúg ki...

Samosdelka (Russian: Самосделка) is a village in southern Russia (about 40 km south-south-west of the city of Astrakhan) near which archaeologists reported in September 2008 that they had found the remains of Atil, the capital of the medieval Khazar kingdom.

The team of archaeologists, led by Dmitry Vasilyev of Astrakhan State University, had been excavating for nine years. According to Vasilyev, they found the remains of an ancient brick fortress, which contained characterisric Khazar yurts. "This is a hugely important discovery ... We can now shed light on one of the most intriguing mysteries of that period – how the Khazars actually lived. We know very little about the Khazars – about their traditions, their funerary rites, their culture."

www.donnu.edu.ua/hist/archgroup/en/steppes3/resume.php

Az egyik szarmata etimológia az Ál-Agathemerosznál szereplő 'Pῶς elnevezésből indul ki, ez a Volga folyó neve lenne. Ptolemaiosznál egyébként a folyót 'Pᾶ-nak hívják (pl. V, 8, 13), az erza-mordvinoknál Raónak, Ravónak, a moksa-mordvinoknál Ravának.

Egy fórumtársunk összefoglalója Vasmer alapján - más etimológiák is ismertek, bár talán ez a legvalószínűbb:

Eredetileg az óizlandi rosmenn ill. roskarlar szavakból származik, mely evezős, vitorlás (szó szerint='tengerjáró') jelentésű (ez jelenik meg az angol nyelv ma is használt oarsman alakjában is). Ebből származik a svéd Roslagen/Uppland területének a neve is. Innen mutatható ki a frankban már a 9. században az alakja, s a frankból vette át az (ó)görög, majd az arab (ez a déli irányú elterjedése). Az (ó)görögben a normannokat jelenti, az arabban pedig a "Spanyolországi és Frankhoni normannokat". Hasonló (analóg) névátadás történt a frankok, a longobárdok, bolgárok, de - itt van előttünk - a normannok esetében is, amikor a hódító neve a hódoltatottakra átszármazott.

A latinban már 839-ben a "Rusios, quos alio nos nomine Nordmannos appellamus" formában jelenik meg.

A másik, keleti irányú elterjedése - az oroszok felé - pedig a finnen keresztül történt, mely nyelvben Svédország neve Ruotsi, a svédeké (ill. akiket ők svédeknek tekintettek) ruotsalainen. A Balti-tenger partmenti népei nyelvében hasonló alakú. 

Ebből lett az oroszban 'rus', tatárban 'urus', kazahban 'orus', csuvasban 'vyrys' mongolban 'orus', a kalmütben 'oros', a hantiban és manysiban pedig 'rus'(a nyenyecben viszont már 'lisa'). Azaz a népelnevezést nem magukkal hozták a szlávok közé, hanem az egy köztes - finn - átvétel (s ha jól értelmezem a finnben történik meg az o/u hangzóváltás)

Még annyit, hogy a kora középkori óorosz iratokban, szerződésekben 911-944 között a szerződő személyeknek majdnem kivétel nélkül (почти) skandináv eredetű neve van.

Fontos még, hogy a görögbe (Bizánc!) nem orosz közvetítéssel, hanem  nyugatról érkezett (a DAI e kérdésben kései fejlemény, annak keletkezése - 948-952 között - idején a Kijevi Rusz javában létezett)