A bula 9 évvel fiatalabb nálam. Amikor pechemre rámtalált itt az indexen, ő volt 21. A szellemi színvonala azonban kb. egy 14 éves csitri szintjén volt (attól függetlenül, hogy amúgy egy tanult lány volt).
Valamilyen küldetéstudata lehetett neki vagy mittudomén... esetleg keresett egy olyan embert, aki (szerinte) nála is mélyebben van.
A lényeg, hogy az egyik fórumon szóba elegyedett velem. A többiek húzták is (meg engem is), hogy biztosan szerelmes belém. Ezt ott letagadta.
Aztán elkezdett privátban is irkálni, de valami nagyon furi módon.Érthettem úgy is, hogy ő akar tőlem valamit.
Hogy, hogy nem, vagy tudatosan vagy véletlenül, de közel került az akkori baráti társaságomhoz... lejárt ugyanabba klubba párszor. (Lehet, hogy volt ehhez némi köze annak is, hogy egy főiskolai társa ott fényképezett a bulikon.)
A baráti társaságomhoz közelebb kerülvén megtudta rólam, hol dolgozom és bejött a boltba.
Na, ott is nagyon furi volt a csaj. Azzal kezdte, hogy ha már valaki írt a nevében, akkor az nem ő volt... stb.
A lényeg azonban az, hogy nem tudtam eldönteni, mit akar tőlem. Egyfolytában a depresszióm volt a téma és szerette volna, ha elmegyek valami dokihoz vele. Írt egy kis könyvecskét nekem a létező gyógymódokról.
Olvashatta az indexen a világlátásomat. Abból kiderülhetett, hogy nem szeretnék erre a kretén világra gyereket (addig biztosan nem, amíg egzisztenciálisan sem látom lehetőségét annak, hogy fel is neveljem rendesen). Erre ő helyből azzal kezdett, hogy sok gyereket szeretne. Hatot.
Aztán meg folytatta azzal, hogy ő tulajdonképpen külföldön szeretne élni. Olvashatta, hogy én meg nem szeretek utazgatni és nem kívánok külföldre települni... legfeljebb ha nagyon sok pénzem volna, valami pálmafákkal tarkított helyen a tengerparton ejtőznék.
Elmentünk 'bulizni' is. A helyen meg nem lehetett moccanni (ingyenes buli volt az éppen akkortájt bezárásra ítélt helyen.) Tudni kell rólam, hogy idegesít az, ha tömegnyomor van. A csaj is kellően kuka volt, úgyhogy fogtam és hazamentem. (Hazafelé belémkötöttek a nagy hajam miatt :-D).
Aztán az elbaltázott 'randi' után beültünk egy kávézóba. Ott megint csak rólam kérdezgetett... papírból puskázva (amire felírta a kérdéseket).
Aztán elhívtam egy koncertre. Oda én más barátaimmal érkeztem autóval... ő meg a klubból megismert haverommal. A lényeg, hogy a csaj előtte már alapozott kis boros kólával és 'enyhén' becsiccsantva találkoztunk a koncerten a bárban. A haveromra támaszkodva jött be és megint csak olyan módon viselkedett, hogy nem vágtam, mit is akar tőlem. Adtam neki pár ajándék CD -t... eredetit és írottakat is. A haver mesélte később, hogy a csaj ott hányt a hangszórónál és úgy nézegette a tőlem kapott lemezeket, mint valami kultikus darabokat. (Később emailben kérdezte is, hogy az az én kézírásom -e a lemezeken.)
Egyszer hívtam Bécsbe is egy koncertre. Nem jött, mert a szülei nem szerették volna, ha idegen autójába ül :-D
Találkozgattunk még... felhívtam hozzánk is. Szeretett volna beszélni anyámmal. Mi másról, mint az én nyavajámról.
A nyavajámmal kapcsolatban ő már felvetett olyanokat is, hogy valami jehovisták szeretnének velem találkozni. Mondtam, hogy a kis Pali nagy faszát. (Állítólag őt is behálózták vagy be akarták, de nem mélyedt jobban bele ebbe a vallásos faszkodásba.)
Mivel ő túl fiatal volt hozzám és nem igazán éreztem százasnak ezt a kapcsolatot... valamint úgy gondoltam, hogy ha össze is jön, akkor sem lesz tartós kapcsolat, mert fiatalsága miatt tuti, hogy nem akar egy 30 éves ürgével megállapodni... ő még majd élni akar, pasizni... és különben is, sok dologban másképp gondolkodtunk. Ezért én igyekeztem magamról lebeszélni.
Erre ő mondott valami olyat, hogy akkor legyünk csak barátok. (Evidens ugyebár, hogy egy állítólag szerelmes csaj érzései félpillanat alatt átalakulnak szerelemből barátsággá :-D ... bár állítása szerint sokat sírt miattam.)
Aztán ő ki is ment külföldre nem egész egy félévre ösztöndíjjal. Kimenetele előtt feljött hozzánk a tüzijátékot megnézni. Előtte sétálgattunk, majd kiültünk az erkélyre. Apám is ott volt és később megállapította, hogy nem százas a leányzó. Nem volt egy beszédes.
Mondjuk előtte megmutattam neki az egyik saját számomat is, ami pont a szerelem értelmetlenségéről szólt... és láttam, hogy nem tetszett neki a mondanivalója, mert vágta hozzá az arcokat.
Aztán még találkoztunk egyszer kétszer, majd elutazása előtt bejött a boltba elköszönni. Mondtam, hogy ha odakint megismerkedik valakivel, akkor csináljon azt, amit akar. (Ez is a lekoptatási eljárás egyik fázisa akart lenni.)
Aztán leveleztünk még... egy idő után ritkulni kezdtek a levelei és el kezdett olyanokról írkálni, hogy egy testvérpár rá van zakkanva. -Később írta, hogy ezzel nem féltékennyé akart tenni.- :-D )
Aztán hazajött és kb. 1 hónap után találkoztunk csak. (Volt biztos pár elintéznivalója... szakdolgozat, vagy mifene... nyelvvizsga... tököm tudja.) Beültünk egy cukrászdába és adtam neki ajándékot. Egy koncertjegyet.
Aztán a levelezés még ritkább lett, de azért meglepődött és rá is kérdezett, hogy miért csak napok múlva válaszolok a leveleire. Gondoltam, felveszem én is a ritmust. :-D
Aztán eljött a koncert napja. Kérdezte emailben, hogy találkozunk -e. Mondtam, ja, biztosan. A telefonom be volt kapcsolva. Nem hívott. Én sem hívtam őt. A helyszínre egyedül mentem, mert előtte még találkoznom kellett ott valakivel, akinek intéztem pár dolgot és ott zavartuk le a bizniszt.
A koncert elkezdődött és én végig egyedül voltam. Kifelé menet találkoztam csak a lánnyal, aki várt rám a lépcsőnél. (Mint később kiderült, a haveroknál keresett engem a helyszínen.) A koncerten jól fel is húztam magam, mert két csajt majdnem jól meglazsnakoltam, amiért lökdöstek és kiborították a piámat. Úgyhogy feldúltan mentem el a koncertről... igyekeztem észrevétlenül kislisszolni, de a csaj észrevett. Megkocogtatta a hátamat és rámköszönt. Én felé fordultam méla undorral és csak annyit mondtam, hogy szevasz, majd laza mozdulatokkal kisátaltam.
Éjfélkor jött az email tőle, hogy ez mi volt.
Na... és itt követtem el a legnagyobb hibát (azon túl, hogy egyáltalán szóba álltam vele 1 évvel korábban.) Mentegetőztem a viselkedésem miatt... és pár nap múlva elborult az agyam. El kezdtem neki sms -eket írogatni, hívogattam, hogy bocsásson meg. Kérdeztem, hogy lenne -e amúgy esélyem még nála... stb. Erre jött a válasz, hogy nála csak olyan pasinak van esélye, aki tényleg szereti őt. Bennem meg a féltékenység vagy mi fene kezdett el ébredezni és lementem teljesen hülyébe. (Ez annak a klasszikus esete, hogy csak azután kezdesz el valakit vagy valamit igazán hiányolni, ha elveszted azt.) A csaj persze nyeregbe érezte magát és örült, hogy a koncerten történt faképülhagyást visszaadhatja és ő rúghatja belém az utolsót.
Azzal adta meg a kegyelemdöfést, hogy kint összejött a testvérpárból az egyik köcsöggel és már aludt is nála... stb (persze ott kint külföldön. Ami elég hihetetélen azok után, hogy velem Bécsbe sem akarták kiengedni és amikor kicsivel később ment haza, mert elment még a szoborparkba is, akkor az apja állítólag azzal korholta, hogy biztosan velem hancúrozott.)
Szó mi szó, úgy lett vége az egésznek, hogy levelezés során (mert már nem akart velem találkozni) küldtük el kölcsönösen egymást a halálba. Azt írta, a rémálma voltam.
Volt egy topik az indexen... a szakításról. Oda megírtam a sztorit. A csaj ott próbálta védeni magát majd engem ekézni. Azt írta, hogy egy intelligens embernek ismert meg, de csalódott bennem és egy utolsó szarházi vagyok.
Ezen azért felröhögtem. Amikor megismert, még intelligensnek tartott. Utána nyilván exponenciálisan csökkent az IQ szintem.
A csajról még azt tudni kell, hogy nem csak az állítólagos új hodólóiról púderolt (ez egyébként még pár érdekes történést vont maga után, de azt már inkább nem írom le, mert anno is megfenyegetett, hogy rá lehet ismerni a leírtak alapján és beperel meg hasonlók. Én meg írtam neki, hogy jó emberrel próbálkozik... eléggé otthon vagyok a bírósági dolgokban és mondtam, hogy ő fog csak rábaszni. Erre meg elkezdett békülékenyebb hangon olyanokat írkálni, hogy ő tulajdonképpen nem is szerelmes volt belém... ez az érzés a szerelemnél is több... bla bla. Aztán visszakérdeztem, hogy akkor most mégis csak érzett valamit irántam... hisz korábban letagadta ezt is.)
Na, szóval a csaj egy mű valami volt. Arról is hazudott, hogy ugyanazt a zenét szereti, amit én. És még jó pár dologban nem mondott igazat.
Ki tudtad hámozni ebből a lényeget?
Globális tanulsága?
Talán annyi, hogy óvakodj az olyan csajoktól, akik nálad is betegebbek és valamit kompenzálni szeretnének általad. Óvakodj a küldetéstudatos buláktól, akiket talán nem is Te érdekled, csak a jó tett (hogy megjavítja az életedet).
Óvakodj az olyan bulától, akin nem érzed, hogy tényleg szeret. Óvakodj az olyanoktól, aki határozatlan és púderol összevissza... aki másnak mutatja magát, mint amilyen valójában.
Hessentsd el a csajt, aki unalmas... akivel nem tudsz egy jót röhögni... aki nem laza és Te magad is görcsölsz csak, ha mellette vagy. És még folytathatnám.
A csajról annyit mégh, hogy amúgy szép volt, de a külső nem tud feledtetni más hiányosságokat. | 
