Keresés

Azt hiszem meg is van a jó megoldás. Itt is a természet mutatja az utat. Ha az ember kifújja az levegőt, akkor összébb kuporodik (mert nincs ami nyomja). Ha viszont teleszívja magát, akkor feszesebb, mondjuk mint egy ballon. Lehet sokan látták már, hogyan töltik fel a légballont, azt a nagyot, melyben emberek is felszállhatnak. Mikor üres a földön fekszik. Ahogy töltik levegővel egyre kövérebb lesz és már oldalradőlve megtelik. Ahogy még több levegő megy belé felmegy a kosarak főlé és kész felszállni.

Ez az embernél is megfigyelhető. Például üresen szinte lehenyatlik a fej, ahogy szívjuk a levegőt egyre hátrébb kívánkozik. Tehát mikor szívom be a levegőt telibe, akkor természetes feljebb tenni a fejet és távolba, magasba nézni. Na és ha magasba, akkor a magas hangokat nagyon könnyű generálni. Ahogy fogy a levegő a fej is megy lejjebb (90 fok körül majdnem elveszem a hangot) és egyre mélyebb hang kívánkozik kifelé. A magasabb hang nagyobb energia, messzebbre meg nagyobb energia kell. A mély hang kisebb energia, közelre bőven elég........

Most már annyira jó a közellátásom is, hogy talán itt az ideje, hogy a nap folyamán ne csak a közellátáson járjon az eszem, hanem a reggel még meglévő egyensúlyt tartsam a legjobban ahogy tudom. Már vagy 2-3 hete észrevettem, hogy most már nyugodtan közelebbre mehetek a monitorhoz, ha valamit részletesebben akarok látni, mert akkor többet látok.

 Ma már úgy aludtam, hogy a kezdettől nem volt a fejem alatt egy vánkus sem. Az első nap nem valami fényes alvás volt, mert gyakrabban felkeltett és átfutott az agyamon, hogy ott a vánkus, tegyem vissza, de nem tettem. Meg kell szoknom............

A dolgok kezdenek a helyükre pofozódni. Most már a hangokkal se csinálok olyat, ami rontaná a látásom. Na és itt van a beszéd. Mikor az ember beszél, többnyire áll, vagy ül - és így akkor is tudtán kívül egy kicsit segít rontani a látásán........

Már még több dolgot bevezettem a gravitáció kiküszöbölésére. Reggel a vonathoz vezető úton már minden munkanap 12-15 kézállás lábrezgéssel és morgással tarkítva (egy kézenállás kb 7-10 mp). Továbbra is hátrafelé járok az állomásra télen, mint eddig. De most a melóbamenet vetkőzés után az az első dolgom, hogy a folyosón a sötétben újabb 12-15 kézállás lábrezgetéssel, morgással. Úgy fél óra után a reggeli előtt még mától beiktatok újabb 7-10 kézenállást.

A másik dolog meg az, hogy éjjel mikor felébredek a vánkusokat ledobom a fejem alól. Tehát aztán mikor hogyan (3-4 órát is) a fejem alatt nincs semmi. Ebben a helyzetben akárhogy is forgok a szemek felső és alsó rész így mindig kb vízszintben marad. Ez azt jelenti, hogy a kis rezgésekre most ide oda lötyög a szemem alsó és felső része is. Na ez reggelig szinte teljesen eltünteti a fenti és a lenti szellemképeket. Most erőteljesebbek az oldaliak, mert most egyszer jobbra vagyok fodulva, máskor balra, aztán lefelé (hason), vagy felfelé (háton).......

 Tehát a gravitációt napközben kivédeni, pláne a melóban, szinte lehetetlen feladat, hason vagy háton fekve nem melózhatok....... :))  De majd egyre több dolgot bevezetek azért lassan lassan............

Hát valami olyasmit próbálgatok. Egy biztos, hat a dolog. Most már az a kérdés, milyen hangerő és milyen freki hozza ott és akkor a legjobb hatást. Mély hangok lassabban rezegnek, a magasak gyorsabban - a sejt méretétől és az akkori alakjától, na meg a éppeni gravitáció rá ható irányától is függ a dolog. De nagyjából minden hang rezegtet. A szemekre legerősebben az orron kiengedett hang hat (tehát a száj becsukva), mert csak az orron megy ki a levegő, ami nagyon közel van a szemekhez....

Az egyik felem örül, hogy végre rájöttem - minél kevesebb hangot eresszek ki, mikor 90 fokban vagyok. A másik felem meg bosszankodik, hogy minden infóm megvolt ehhez, mégis majdnem 3 évig rosszul csináltam, mikor daloltam magamnak.......... Na, soha nem késő, aszongyák ami késik nem múlik..........

Hangok alatt azt érted, hogy próbálod keresni, h azon a fejszögön milyen frekvencia/hangerő indít be valamely mozgást a szemedben?

Már tegnap láttam a hatását annak, hogy most szombattól már vigyázok, hogy mikor eresztek valami hangot, de elég nehéz megszokni - de muszáj lesz, mese nincs. A melóból hazafélé már a távollátás a téma nálam, tehát többet nézek felfelé és csak akkor eresztek hangot, hangokat - ha lejjebb teszem a fejem, akkor lélegzek be. Nos tegnap hazafelé az állomás mellet van egy billboard (tehát nem az a nagy bigboard vagy gigaboard). Olyan 95-100 méterre megyek el mellette, már az év elejétől ott van. Van rajta egy három soros szöveg is a felső részén, elég kis betűkkel. Nem tudtam elolvasni sehogy sem, pedig mindennap megálltam ott és próbáltam kibogozni, de nem ment olyan messziről. Fogalmam se volt, mi van oda írva. Na tegnap elolvastam, mint a vízfolyás............ Na ettől nagyon jó érzéseim lettek........