Keresés

Szia,

Nekem a portugál-spanyol gyarmatépítés között nincs olyan markáns különbség, hogy erre határozott igent, vagy nemet mondjak. Élesebb számomra ez a választóvonal a XVI-XVII. századi hispán és a XVIII-XIX századi angol-szász gyarmatosítás között - számomra az utóbbi embertelenebb.

Ami tény:

1. portugál gyarmatosítás "kalmár" jellege révén kevésbé viselte magán a "misszionárius" funkciót, ami a XVI. század folyamán a spanyol gyarmatépítés egyik alap kulcsszava lett.

2. a ferences és jezsuit missziók spanyol oldalról sokban hozzájárultak ahhoz, hogy nem pusztultak olyan mértékben ki az indiánok.

3. A XVIII. században ezeket a missziókat pont a spanyolok és a portugálok együttes erővel számolják fel a további terjeszkedési vágyak okán. (lásd pl. a misszió c. filmet Robert de Niroval)

4. a korai brazil történelemben külön fejezet szól a portugál telepesek indiánírtó hadjáratairól. Brutálisabb és módszeresebb volt, mint sok spanyol hasonló esemény. Ha jól emlékszem, bandoilerosoknak hívták ezeket a "szabadcsapatokat".

5. a fekete rabszolga kereskedelem legfőbb közvetítői sokáig a portugálok voltak és a legnagyobb felvevő piacai Brazília és a spanyol-Amerika (elsősorban Havanna, Santo Domingo) Kínálat-kereslet klasszikus helyzete - ez sem keresztényi és ki a bűnős?

6. A spanyol konkiszátodorok kezdetben, a jelentősebb jogi szabályozások előtti korszakokban kilószámra írtották az indiánokat - korántsem holocaust méretben, ahogy szereti érzékeltetni az angol-szász történelem írás, vagy még kevésbé olyan szélsőséges módon, ahogy tették az észak-amerikai indiánokkal, de azért valóban komoly létszámban. (A "holocaust méretű" pusztulás egyértelműen az immunintás hiányából következő járványoknak tudható be.)

Innentől kezdve számomra nem releváns az kérdés, hogy melyik emberségesebb, melyik kegyetlenebb. Mindkettő janus-arcú ebből az aspektusból nézve.

Szia Carolus!

Általában azt tartják, hogy a portugál gyarmatosítás valamivel szelídebb volt, mint a spanyol, de az az igazság, hogy a portugáloknak sem kellett egy kis erőszakért a szomszédba menni.

Pl. Diogo Lopes de Sequeira, Francisco d'Almeida vagy Afonso d'Albuquerque kormányzósága idején az Indiai-óceánon, a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben a portugálok gyakran hajóágyúkkal léptek föl arab riválisaik vagy az okvetlenkedő helyi indus fejedelmek ellen.

Még is egy szemmel láthatóan hibáktól és torzításoktól hemzsegő munkát propagálsz itt... Nem érdemes esetleg egy hitelesebb forrás után nézned? Pedig pl. Rákóczi István tollából magyarul is jelent meg könyv pár évvel ezelőtt pl. a portugál gyarmatosításról és már abból szerintem jobb képet kaptál volna, mint az önjelölt portugál "történésztől".

Az, hogy valaki ún. történészi munkákra hivatkozik, de közben meg a munkája szemmel láthatóan gyenge, az több dolgot jelenthet:

1. akikre hivatkozik, huszadrangú történészek, akik szintén gyenge műveket írtak.

2. kiváló szakemberekre hivtakozik, csak félreértette, vagy egyáltalán nem értette az ő téziseiket, adataikat.

3. valójában semmit sem olvasott tőlük, de azért hivatkozik rájuk, hogy hitelességet teremtsen rögeszméjének.

4. Egyéb megoldás a mátrixban... :)