Keresés

Ez a dán-portugál út valójában Hans Pothorst és Diderik Pining, hildesheimi illetve hamburgi kereskedők útja volt. V. Alfonz találta ki a nyugati utat, de I. Keresztély, dán-norvég király adta a megbízást Grönlandtól nyugatra eső országok felfedezésére. Ez a Joao Van Cortereal egyébként a Cortereal fivérek apja volt - ő képviselte Portugáliát az úton, a külön megbízása a Kína felé vezető vízi út felderítése lett volna - a portugálokat elsősorban ez érdekelte, csak aztán az új földek.

Ezután volt még egy út, 1476-ban, ami elérte az amerikai partokat: Jon Skolp, avagy latinosan Johannes Scolvus, norvég hajós expedíciója. Van olyan feltevés, hogy ezen úton Komumbusz is ott volt, portugál "színekben", megfigyelőként.

1495: Pero de Barcelos és Joao Fernandes Lavrador elérik a kanadai Labrador-félsziget partjait. Lavradorról kapja a nevét maga a félsziget.

Következő útjáról már ném tér vissza.

Portugálok ezzel letettek az észkai vidék kutatásáról. Szabad utat hagyva a hollandoknak, franciáknak, angoloknak.

"A portugálok a dánokkal (!!!) közösen már az 1470-es években indítottak olyan transzatlanti tengeri expedíciót, amely bizonyíthatóan elérte Új-Foundland partjait. Az meg ugyebár sziget, de már vitathatatlanul Amerika:-)

Most hirtelen nem jut eszembe az expedíció portugál parancsnokának a neve, de majd utánanézek."

1474: Joao Corte Real és Álvaro Martins Homem elérték a mai New Foundland partjait, bár magát az amerikai kontinenst nem érték el. A szigetnek a Terra dos Bacalhaos (Tőkehalak Földje) nevet adták, mert akkoriban az ottani vizekben még szó szerint hemzsegtek a tőkehalak.

1495: Pero de Barcelos és Joao Fernandes Lavrador elérik a kanadai Labrador-félsziget partjait. Lavradorról kapja a nevét maga a félsziget.

A brazil partok témaköréhez:

ma már gyakorlatilag biztos, hogy nem a Kristóf volt az első késő középkori/kora újkori hajós, aki elérte az Amerikák partjait.

A portugálok a dánokkal (!!!) közösen már az 1470-es években indítottak olyan transzatlanti tengeri expedíciót, amely bizonyíthatóan elérte Új-Foundland partjait. Az meg ugyebár sziget, de már vitathatatlanul Amerika:-)

Most hirtelen nem jut eszembe az expedíció portugál parancsnokának a neve, de majd utánanézek.

Brazília:

nagyon erős a gyanú, hogy a portugál korona, vagy legalábbis II. János király és tudományos tanácsadói, ill. admirálisai már Kolombusz útha előtt tisztában voltak azzal, hogy nyugat felé egy nagy kontinens zárja el az Indiába vezető tengeri utat.

Sajnos a portugál korona titokpolitikája miatt nem maradt fenn azon porugál felfedezők neve, akik először érhették el a brazil partokat, valószínűleg az 1480-as években.

Arra van halvány írásos adat, hogy mindjárt közvetlenül Kolombusz első útja után, 1493-ban egy bizonyos Joao Coelho karavellája elérte a mai Venezuela partjait.

Továbbá a korszakkal foglalkozó történészek körében ma már közismert, hogy 1498-ban a portugál korona különmegbízottja, Duarte Pacheco Pereira egy flottilla élén délnyugat felé hajózott, ahol szigeteket és egy nagy szárazföldet fedezett  föl. Valószínűleg a brazíl partokat érte el, egy évvel a spanyolok (Alonso de Hojeda és társai) előtt. A portugál korona azonban taktikai okokból titokban tartotta Pacheco Pereira felfedezéseit, így a Terra da Santa Cruz (azaz a mai Kelet-Brazlia) felfedezését és birtokba vételét csak 1500-ban, Pedro Álvares Cabral expedíciója után jelentették be.