Keresés

"Kolumbus születéséről az iratokat. Mert az nagyon kevés van."

Azt remélem, hogy te sem várod el, hogy becsatoljam ide a Kristófnak az eredeti születési anyakönyvi kivonatát beszkennelve:-)

Ennyi erővel azt is kérhetnéd, hogy mutassak be egy olyan videót, amelyen Kolombusz a portugál válogatott mezébe öltözve átszellemülten énekli a portugál himnuszt:-))))

Mondjuk Vasco da Gamával és Pedro Álvares Cabrallal az oldalán:-)))))

Az igazán érdekes és izgalmas dolgok azonban Kolombusz származása, ill. a portugál és a kasztíliai koronához fűződő kapcsolatai körül vannak, erről majd később.

Dos Santos, ill. sok más portugál, sőt spanyol történész szerint is Kolombusz vagy portugál származású volt, vagy Spanyolországnak abból az északnyugati régiójából származott, ahol egy portugálhoz közeli dialektust, az ún, gallegot beszélik.

Portugál és spanyol nyelvészek elemezték az admirális kasztíliai nyelven írt leveleit és azokból megállapították, hogy bár a Kristóf jól tudott kasztíliai nyelven írni, korántsem hibátlanul. Többek között tipikusan olyan helyesírási hibákat ejtett a kasztíliai szövegekben, amilyeneket tipikusan a portugál anyanyelvűek szoktak.

Pl. ilyen a spanyolra jellemző, de a portugáltól idegen ie diftongusok nem megfelelő használata.

Ez még a mai napig is jellemző azokra a portugálokra, akik nem tanultak rendesen iskolában spanyolul, de megpróbálnak spanyolul írni. Merthogy a két nyelv írott formában a mai napig igen közel áll egymáshoz, de azért megvannak a jól megkülönböztethető sajátosságaik.

Pl. a bolt az a spanyolban tienda, de a portugálok ezt gyakran tendának ejtik, mert nekik szokatlan az ie diftongus.

Vagy ott van a latin szókezdő f, amnely a kasztíliaiban néma h-vá változott, de a portugálban és a gallegoban megmaradt f-nek.

Pl. az, hogy valakinek a fia, az a kasztíliaiban hijo (ejtsd: ího, kemény h-val), a portugálban filho. Namost Kolombusz egyszer ezt a szót így írta le: fijo (fího), azaz összekeverte lényegében a spanyol és portugál alakokat.

Az ilyen jellegű tévedéseket hívják a spanyol és portugál nyelvészek portugalizmusoknak vagy luzizmusoknak (az ókori Portugália területén élt luzitán törzs neve után).

A spanyolok magukban jót röhögnek az ilyeneken és rögtön tudják, hogy az illető beszélő vagy portugál vagy gallego.

Namost Kolombusz Kristóf spanyol nyelvű szövegeiben hemzsegnek az ilyen portugalizmusok vagy luzizmusok.

A spanyolul író és beszélő olasz anyanyelvűekre egyébként ezek a hibák nem jellmezőek, az itáliaiak teljesen másfajta hibákat szoktak véteni a spanyol nyelv használata során.

A brazil partok témaköréhez:

ma már gyakorlatilag biztos, hogy nem a Kristóf volt az első késő középkori/kora újkori hajós, aki elérte az Amerikák partjait.

A portugálok a dánokkal (!!!) közösen már az 1470-es években indítottak olyan transzatlanti tengeri expedíciót, amely bizonyíthatóan elérte Új-Foundland partjait. Az meg ugyebár sziget, de már vitathatatlanul Amerika:-)

Most hirtelen nem jut eszembe az expedíció portugál parancsnokának a neve, de majd utánanézek.

Brazília:

nagyon erős a gyanú, hogy a portugál korona, vagy legalábbis II. János király és tudományos tanácsadói, ill. admirálisai már Kolombusz útha előtt tisztában voltak azzal, hogy nyugat felé egy nagy kontinens zárja el az Indiába vezető tengeri utat.

Sajnos a portugál korona titokpolitikája miatt nem maradt fenn azon porugál felfedezők neve, akik először érhették el a brazil partokat, valószínűleg az 1480-as években.

Arra van halvány írásos adat, hogy mindjárt közvetlenül Kolombusz első útja után, 1493-ban egy bizonyos Joao Coelho karavellája elérte a mai Venezuela partjait.

Továbbá a korszakkal foglalkozó történészek körében ma már közismert, hogy 1498-ban a portugál korona különmegbízottja, Duarte Pacheco Pereira egy flottilla élén délnyugat felé hajózott, ahol szigeteket és egy nagy szárazföldet fedezett  föl. Valószínűleg a brazíl partokat érte el, egy évvel a spanyolok (Alonso de Hojeda és társai) előtt. A portugál korona azonban taktikai okokból titokban tartotta Pacheco Pereira felfedezéseit, így a Terra da Santa Cruz (azaz a mai Kelet-Brazlia) felfedezését és birtokba vételét csak 1500-ban, Pedro Álvares Cabral expedíciója után jelentették be.

Szia!

Az ajánlott könyv szerzője és címe:

José Rodrigues dos Santos: A 632-es kódex.

(mai portugál kiejtéssel 'zsuzé rudriges dus szántus', a portugálok is elfelejtettek normálisan beszélni az elmúlt ötszáz év alatt, de ez már egy másik téma:-)))

Regény formában megírt, de hihetetlenül jó, izgalmas, olvasmányos könyv, szellemi felfedező út.

Fő témája Kolombusz származása, a portugál és a spanyol koronához fűződő kapcsolatai, a korai portugál-spanol versengés stb.

Mindenképpen ajánlom Neked is és Theorista kartársnak is!

Neked is boldog Újévet, várjuk a részleteket.

Kolumbus születéséről az iratokat. Mert az nagyon kevés van.

A brzil partokkal meg sok probléma van. Alapvető menetben a portugálok nem hóditani, hanem kereskedő utat keresni mentek. A spanyolok ebben egy kicsit erőszakosabban gondolkodtak, de mindegy.

Szia Édesvíz!

Először is Boldog Új Esztendőt!

Másodszor:

egy portugál szerzőnek a könyvét olvasom most, amelynek a témája a nagy földrajzi felfedezések kora, egész pontosan Kolombusz és Amerika felfedezése.

Több érdekes, sőt kifejezetten izgalmas kérdést is érint a szerző, azokat próbálja forrásokkal és érvekkel is alátámasztani.:

1) Szerinte a portugálok már jó 10-12 évvel Kolombusz előtt elérték Amerika partjait, de politikai okokból a felfedezésüket titokban tartották. Konkrétan 1480 körül érhették el a mai brazil partokat, de erről majd később.

2) Azt is taglalja, hogy a Kristóf (Kolombusz) nem genovai, sőt még csak nem is olasz származású volt, hanem szerinte spanyol vagy még inkább portugál. Szerinte az Admirális eredeti neve Cristovam vagy Crhistovam Colom volt, ami portugál származásra utal (spanyolul Cristóbal Colón ennek a megfelelője). Több forrásra is hivatkozik, ill. a genovai származáselmélet gyönge pontjaira, nagyon érdekesek a fejtegetései.

Na üdv, egyenlőre ennyi.