Keresés

"A kényszerbetegség a szorongás egy megnyilvánulási formája. "

"Számos vizsgálat igazolta az OCD együttjárását a szorongásos megbetegedésekkel....Ugyanakkor ...szororsabb co-morbiditást(együttes-megbetegedés) lehetett bizonyítani az OCD és a Tourette-szindróma,a test-dysmorphiás zavar,a hipochondria,a kényszeres személyiségzavar,és a PANDAS között.

...

Így a DSM következő kiadásának előkészítő csoportjában hosszú vita alakult ki azzal kapcsolatban,hogy jogos-e a kényszerbetegséget a szorongásos sprektum betegségei közt szerepeltetni,vagy indokolt lenne önálló entitásként,vagy az impulzus kontroll zavarokkal közös fejezetrészhez helyezni.Mindez még jelenleg is vitatott kérdés."

kék könyv,7.fejezet,105.old.

Én természetesen nem teljesen értek egyet ezzel.

a)Ha valaki kiegyensúlyozott, jól érzi magát a bőrében, elégedett az életével - az nem szenved kényszeres tünetektől.

 Mások is szoronganak,mégsem végeznek ezmiatt kényszercselekvéseket,-gondolatokat.

b) Meg lehet tanulni a problémákat kezelni, és viszonylag kiegyensúlyozottá válni, és akkor a kényszerek vagy megszűnnek, vagy olyanná válnak, hogy nem befolyásolják az életminőséget.

Önmagában csak a problémákat kezelni sztem nem elég,de persze az is fontos.Magát a kényszert is meg kell tanulni kezelni.

c)A kényszerességre való hajlam azonban egész életedben ott lesz, és ha megint borul az egyensúly nagy valószínűséggel ismét előjön (ha szerencséd van, ekkorra már megtanultad úgy kezelni, hogy nem tud eluralkodni rajtad). 

Ha van hajlam,akkor az azt jelenti,hogy genetikai,biológiai okai is vannak az OCD-nek.

d) időszakok az életemben, 

Ezt igazából az 50fölötti betegek tudnák nekünk elmondani,hogyan alakultak az időszakaik.Mi most 30egynehány évesen persze reménykedünk,hogy újra lesznek tünetmentes időszakaink,de az orvosoknak inkább az a tapasztalata,hogy nem múlik el az OCD véglegesen.De azért majd megkérdezem a doktornőmet legközelebb.

Ez nagyon jó és hasznos hozzászólás volt, köszi!

Köszi Pearl12!

Van olyan csoport, társaság, baráti kör stb., ahol ilyen vagy hasonló problémával kapcsolatban jönnek össze emberek? Ahogy látom már négy éve megy ez a fórum sok hozzászólással, esetleg szervezett e valaki ilyen össze jövetelt stb.? Ha nem, szerintetek működne? 

Kb 5 napja tudatosult bennem, hogy ez betegség, sok kérdés merül fel...

Üdv!

Szia! A kényszerbetegség a szorongás egy megnyilvánulási formája. Ha valaki kiegyensúlyozott, jól érzi magát a bőrében, elégedett az életével - az nem szenved kényszeres tünetektől. Meg lehet tanulni a problémákat kezelni, és viszonylag kiegyensúlyozottá válni, és akkor a kényszerek vagy megszűnnek, vagy olyanná válnak, hogy nem befolyásolják az életminőséget. A kényszerességre való hajlam azonban egész életedben ott lesz, és ha megint borul az egyensúly nagy valószínűséggel ismét előjön (ha szerencséd van, ekkorra már megtanultad úgy kezelni, hogy nem tud eluralkodni rajtad). Nekem voltak időszakok az életemben, amikor egyáltalán nem jelent meg, meg volt olyan is, hogy teljesen eluralkodott rajtam - attól függően, hogy éppen az életem mely szakaszában jártam.

Pearl

Sziasztok!

Olvasva a régi és új hozzászólásokat teljesen magamra ismertem. :)

31 éves vagyok és már gyermekkorom óta szenvedek kényszer és pánikbetegségben. Gyerekkorban a katonák rendbe tétele, úgy ahogy az a nagykönyvben meg van írva és senki nem nyúlhatott hozzájuk, majd serdülőkorban rendmánia, tisztaságmánia, ajtó, autó ajtó becsukása és ellenőrzése x.y.-szor és még sorolhatnám. :)

Nem igazán delrült ki számomra a hozzászólásokból, hogy gyógyult e volna meg valaki ebből a betegségből.

Esetleg tudtok információval szólgálni arról, hogy milyen kezelést alkalmaznak  illetve, hogy milyen a gyógyulási arány? És esetleg ebben a betegségben jártas és sikeres orvosról tudtok?

Köszönöm!