Keresés

Én azt mondom, hogy talán az, hogy mindennek mértékévé (metrón) az embert (anthroposz) tették és erkölcseikben is törekedtek a kiválóságra (arisztia). Emellett úgy vélték, hogy a műszaki tudományok és képességek, a techné az istenek ajándéka, tehát valami erősen pozitív dolog volt a tudás és a technika az ókori hellén kultúrában.

Ez így persze túl romantikusan hangzik, de ha lehántjuk róla a pátoszt, azért sok igazság fedezhető fel benne. Eleve már az felszabadíthatott bizonyos pozitív kreatív szellemi és fizikai energiákat, hogy szabadabban élhettek és gondolkodhattak bizonyos dolgokról, mint az elő-ázsiai és egyiptomi civilizációk népei, akiknek a „bölcs vezérek” és a papok már előre megmondták, hogy mit kell tenniük.

Szerintem a filozofiajuk es az erokolcsuk emelte ki oket a tobbi nep kozul. OK inditottak el az okor fenyes reszet,amit majd Roma tokeletesitett.

Azt kéne legelőször is vizsgálni, hogy az ókori hellének valóban olyan tehetségesek voltak-e, amilyennek egyes kései nyugati szerzők tartják őket, ill. hogy valóban tehetségesebbek voltak-e a környező népeknél.

És ha a válasz igen, akkor ez a tehetség miben nyilvánult meg?

Okosabbak vagy bölcsebbek voltak-a a szomszéd népeknél, pl. az IQ tekintetében vagy pedig az emberközpontú világnézetük, filozófiájuk emelte ki őket a környező népek fölé, főleg az nyugat-ázsiai civilizációk parancsuralmi rendszerek által irányított tömegei fölé?