Na még egyszer: Az Orhei < Várhely teljesen meggyőző, nincs is körülötte vita. A Tohatin magyar > szláv eredetét is el tudom fogadni, miután megnéztem a hivatkozott okiratot. NB. 1. Erdélyben és a történeti Partiumban négy Tóhát nevű falu is van, bár 250 évre visszamenve csak egyikük román neve Tohat. Márpedig korai magyar falvak kapcsán Moldvában Belső-Erdélyből érkezőkre szoktak gondolni, Benkő Loránd tanulmánya óta. 2. Valóban bájos egy falu alapításának évét napra pontosan megadni, de a Wikipedia-cikk rögtön ezután arra is hivatkozik, hogy a helynév már korábban is létezett, egy birtok neveként. (Itt is konfúz módon, hisz miért viselte volna a tulajdonos juhosgazda is a Tohatin nevet?) Arra gondolok, hogy talán a falu áttelepítésének évéről lehet itt szó.
A többi helynév kapcsán (a Kisjenő-t kiveszem) nem látok valószínű magyar etimont. A Ghidighici-ben sem a hidegséd-et, sem a hegedűs/hedegűs-t. Az utóbbi kapcsán nemcsak a ghével és a cével van gondom, de nem ismerek Hegedűs/Hedegűs magyar helynevet sem.
A magyar helynéveredet-kutatás (a saját módszertani fogyatékosságai miatt) a magyar nemzeti történettudomány által a magyar etnikumnak kijelölt területre nézve tartja magát kompetensnek. (Itt az 1930-as-40-es évekbeli Volksgeschichte az irányadó. Ha a helynévkutatás nem tenné módszertanának részévé a történelem etnikai szempontú olvasatát és nem korlátozná magát térben és időben, akkor ad absurdum elképzelhető volna, hogy valaki magas színvonalon skandináviai helyneveket vezessen le a magyarból, ahogy anno bibliai helyneveket magyaráztak magyar nyelvi alapon.) A Keleti-Kárpátoktól keletre eső terület ilyen szempontból szürke zóna, és minél jobban távolodunk a Kárpátoktól, annál inkább. A nyelvész rámutathat a nyilvánvalóan magyar eredetűnek látszó helynevekre, de általában előbb történeti információt vár arról, hogy hol élnek/éltek katolikusok. A magyar helynevesek közül kevesen tudnak románul, Kiss Jenő meg látványosan bemutatta a szótárában, hogy nem érdeklik a román helynévalakulások – igaz, ezt poszthumusz megjelent bánáti helynévvizsgálataiban nagyrészt jóvátette. A besszarábiai helynevek történetének szétszálazásához ráadásul olyan szlavista kéne, aki nemcsak román, hanem tatár vonatkozásban is képes kritikusan olvasni mind a romániai, mind a szovjet-moldován publikációkat. (Plusz esetleg még a forráskritikához is értenie kell, mert nem tudom, mennyire kritikusan vették át Hurmuzaki korai forrásközléseit ezek a gyűjtemények.)
A tekintélyes Iorgu Iordan, aki láthatólag felvetette a Kisjenő-etimológiát, sajnos rendszeresen rossz kézzel nyúlt a magyar nyelvhez. Pl. a családnévszótárában megadott magyar néveredetek elég nagy része butaság. (Moldvai volt, és nem tudom, tudott-e egyáltalán magyarul.) Mindenesetre a Kisjenő ~ Chișinău-nek hiába van párhuzama az Alföldön, a magyarok nem fogják elfogadni, mert axiómának tartják, hogy a törzsnévi eredetű helyneveknek sokkal korábban kellett keletkezniük, mint amikor magyarul beszélők letelepedhettek Moldvában. (Hacsak nem korábbi kárpát-medencei helynév adaptálásáról van szó. Korábban már két felvonásban is szóba került Chișinău a topikban, de nem tudom pontosan rekontruálni az akkori érveket.) |