Keresés

Részletes keresés

timoka4791 Creative Commons License 2011-08-07 12:20:45 54480

Dehogynem! Naponta 800-an megkérdezik,nem lesz - e már nálunk gyerek. Találgatják,ugyan már miért nem. Biztosan féltem az alakom (ez igaz), szeretőm van és a férjemnek is és hasonló érdekes történetek.

A szüleim és kérdőn néznek rám és a rokonság előtt is kellemetlen.

A hozzászólás:
Mikolt Creative Commons License 2011-08-07 08:45:26 54475

megnyugtatlak, senkit nem erdekel, hogy lesz-e valaha gyereked, vagy sem. szoval a regi tarsadalmi normak, miszerint a nonek kell 10 gyerek, mar reg kihaltak. ha nem akarsz, ne szulj, senkinek nem fog hianyozni, nyugi.

Előzmény:
timoka4791 Creative Commons License 2011-08-07 08:31:38 54474

Szégyenlem, de így van: annyira nem él bennem az anyai ösztön és tudom,ez nem normális. Ennek is biztosan oka van. Néha vágyom rá,amikor jön a tavasz és elképzelem,hogy tologatom az utcán,stb...De ez oly kevés.

Az igazság az,hogy gyerekek között dolgozom, és teljesen lemerülök,mire hazaérek. Rengeteget kell egy gyereknek beszélni,hogy jól nevelt, okos legyen. Néha elképzelem,ha hazaérek és még itthon is várna egy..., inkább nem.Pedig könnyű dolgom lenne. Anyukám, "anyósom", unokahúgom készséggel állnának rendelkezésre bármikor. Mindenhová el tudnék jutni, ahová szeretnék.

Bár az is tény,hogy a testváltozástól is félnék. Így is olyan nehéz kordában tartani magam. Akkor már biztos, ki is csúszna az irányítás a kezemből... Közel negyven fele már igen nehéz az alakot megőrizni. Így is,hogy nem szültem és nem eszem tele magam. Egyenlőre még nem jutottam el odáig,hogy ez ne érdekeljen.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!