Bemásolom neked a kommunikáicóielméletek két alapfeltételezését, aláhúzom benne azokat a pontokat, amelyek lényegesek annak megértésében, hogy esetleg miért nem megy át:
(Azt hiszem Gerbner 1930, de ez nem biztos)
1) A kommunikáció társadalmi folyamat. Alapegysége a jel, amely lehet szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön létre).
2) A kommunikáció mindig szimbolikus folyamat, a szimbólumok szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.)
3) A kommunikáció koorentációt feltételez (A kommunikáció alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás kommunikációs szándékának)
4) A kommunikáció mindig egyéni interpretációt (értelmezést) vált ki (jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat)
5) A kommunikáció megosztott jelentést feltételez (ezért vagyunk képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos kultúra részesei.)
Erre meg már nem emlékszem ki:
A kommunikáció első eleme a stimulálás (a kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, az információ forrást külső vagy belső inger éri, ami kiváltja az üzenetátadás szándékát.)
A kommunikáció második eleme a kódolás (az átadó egy újabb kódolást hajt végre azért, hogy az üzenet a csatornán való áthaladásra alkalmas jelformát öltsön.)
A kommunikáció harmadik eleme a csatorna (fizikai eszköz:a hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer) - továbbítás /a) közvetlen - interperszonális, b) közvetett – médiakommunikáció)
A kommunikáció negyedik eleme az internalizáció (az üzenet tartalmának feldolgozása) (dekódolás fázisa – végbemegy egy második dekódolás, amely alapján az üzenet érthető lesz.)
kódolás: jelzések üzenetté alakítása
dekódolás: üzenetek megértése és befogadása.
A humán befogadó a technikai berendezéstől dekódol. Mindig az emberi befogadóhoz kötődik a kommunikációs aktus, az interperszonális (személyközi) kommunikáció is. A befogadó tudatosan feldolgozza (internalizálja) az információt. Hogy a dekódolás második fázisa sikeres legyen, a befogadónak értenie kell a forrás által kiválasztott és kódolásban használt kommunikációs formákat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a forrásnak és a vevőnek azonos kódot kell használnia, és közel azonos háttértudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen.
A kommunikáció ötödik eleme a kommunikációs zaj:
- csatornazaj (mikrofonhiba)
- környezeti zaj (külső zaj)
- szemantikai zaj (nyelvhelyességi, stiláris hiba, fogalmazási- és beszédhiba, akcentua)
- csökkentik az üzenet befogadásának hatékonyságát
A kommunikáció hatodik eleme a „Feed back”:
Visszaható folyamat, amikor az üzenet befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott médiumon keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak.
interperszonális kommunikáció: közvetlen
médiakommunikáció: késleltetett és lehetőségei korlátozottak, ezért a kifejezés pontossága és tisztasága a tömegkommunikációban alapkövetelmény, hiszen pontosítási és korrigálási lehetőségek alig vannak.
A kommunikáció hetedik eleme az információ. (hírátadás)
mértékegysége a bit (2-es számrendszerű számjegyek elnevezése), igen – nem választás |