|
|
 |
timoka4791
2011-07-31 21:40:54
|
54402
|
Persze, én is főzök neki és figyelem minden kívánságát, mit szeret enni, hogyan szereti. Gondoskodom róla,hogy ne halljon éhen. Ha eszik és én éppen nem vagyok éhes, sokszor ülök le mellé,de van úgy,hogy én is eszem,csak mást. Szóval nem kell olyan drasztikusan elképzelni. Amúgy meg én nem tudok az ő evési szokásaihoz alkalmazkodni, ő szem az enyémhez,ezért eszünk sokszor külön. Én reggel éppenhogy eszem valamit,de akkor amikor felkelek. 7-8 óra. Ő későn kelő és nem éhes mindjárt. 10-kor reggelizik. Így délben még nem éhes. Én igen. Normális időben ebédelek, ő kicsit később éhezik meg, tehát így már egyáltalán nem tudjuk megoldani a közös étkezést,de neki sincs erre igénye, nekem sem. Ez nálunk nem okoz problémát.
|
|
A hozzászólás:
 |
AmyLeeDr
2011-07-31 19:57:59
|
54398
|
Timoka:( Nem a nyuszikázás miatt lenne szükség egy férfira, mint életed párjára. Egy Isten előtt szentesített kapcsolatban az a feladatunk, hogy jobban vigyázzunk a másikra, mint saját magunkra. Hogy annyira figyeljünk a másikra, hogy segítsük a jó úton marasztalni és segítsük vissza a jó útra. Ehhez nagyon sok áldozatra, önfeláldozásra, időre van szükség.
Ezért is írtam régebben, hogy nem is tudom elképzelni, hogy ne együnk együtt. Én imádom megcsinálni a kajáját, még ha én nem is eszek, vagy mást eszek, szeretem, ha ízlik neki, ha leülhetek mellé eközben.
Amúgy is hajlamosak vagyunk tönkretenni magunkat anélkül, hogy észrevennénk. És ezért vagyunk Valaki mellett, hogy észrevegyük helyette, hogy bármi is történik, nem lehet olyan rossz, ha vagyunk egymásnak...
Számomra ez a tenyéren hordozás... |
|
Előzmény:
 |
timoka4791
2011-07-31 13:48:31
|
54390
|
Neki abból van elege amit az étkezésemmel kapcsolatban produkálok. Kellemetlen helyzetben hozom, ha társaságban kell ennünk, a gyomrom miatt sokszor nem lehet velem mit kezdeni,semmi nem érdekel,hangulatlan vagyok,társaságban olykor visszahúzódó. Gyakran az ő kajáját sem csinálom ízletetesre vagy elrontom,mert menekülni akarok már a konyhából. Neki ezzel a részével van problémája. De legutoljára már azt mondta, őt már nem érdekli,hogyan teszem tönkre magam, csak neki főzzek normálisan.
Amúgy soha nincs rossz szava hozzám, máshol is csak dicsér és büszke rám. Mindenhová szívesen elvisz magával. Ha valahová el akarok menni, elvisz,ha kell, megvár.Soha nem a keresztnevemen szólít,hanem Nyuszikámnak. Ez is lényeges szempont. Figyeli a kívánságaimat. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|