még egy könyvről szerettem volna beszámolni nektek, most olvasom.
http://www.libri.hu/konyv/sztalin-tehenei.html
ez nem a bulímiáról szól első sorban, de ahogy ír arról az érzésről... hátborzongató. őszinte és szókimondó, nem udvariaskodik a kifejezésekkel, az olvasó képébe köpi a valóságot, hogy milyen érzés rohamozni, előtte vágyakozni, zabálni, majd megszabadulni tőle. ilyen tökéletes leírást se szakkönyvben, se máshol nem olvastam még. talán azért, mert nem a "tünetekről" meg a szövődményekről szól, vagy ahogy az orvosok elképzelik, hanem az érzés-mechanizmusról, ami az ízlelőbimbóknál vagy a szaglóhámnál kezdődik és ott ér véget, hogy észreveszed, több mint 10 éve a testsúlyod változásának bűvöletében élsz...
"egyébként", pontosabban főként egy szovjet-Észtországból Finnországba házasodott nőről és a lányáról szól a könyv, engem lebilincsel, arról szól, hogy emberek hogyan élték meg a történelmet, milyen érzés a SZU-ból "nyugatra" költözni, beilleszkedés, beolvadás és mégis kívülállóság, szégyen olyasmi miatt, ami nem rajtad múlik... számomra letehetetlen. |