Kultusz könyvként vonult a történelembe.
Az ok Ő volt az első fotográfus aki a vas függönyön túli "szabad" világról hozott hivatalosan kiadott képanyagot.
Az albumban nem kis szerepet vállalt a tipográfiában jártas barátja, akinek köszönheti az igényes szerkesztést.
Amúgy megosztotta a fotós szakma véleményét. Szolarizálta a képek többségét és kemény monokróm grafikussá tette. Kritikusai szerint pont a hippi világ képeinél a megfelelő színes anyag lett volna érdekesebb a szocialista erkölcsön nevelkedett magyar nézőnek.
Lőrincz György a könyv megjelenését követően hamarosan diszidált és nagyon fiatalon halt meg ámerikában. Tulajdonképpen eme könyve után komoly fotográfiai tevékenységet nem folytatott, depressziós lett itthon és kint sem találta meg boldogulását.
Meg kell említeni állítólag 27 ezer példányban kelt el a New York - New York 1 hónap alatt!
A kritika megint megemlíti a 70-es évek elei magyar éhséget a nyugati világ információi iránt.
Nem csökkentve munkásságát és tehetségét ha ma adna ki ilyen albumot a kutyát nem érdekelné és jó ha 500 példányban jelentetné meg egy kiadó, akit persze ki kell fizetni ha msá nem szponzorokkal!
A sokat kritizált pártállam dotálta a művészeti kiadványokat, persze erősen nézte mit.
Ezért szenzáció az említett könyv 70-es évekbeli megjelenése!
Ez van!
A fotó albumok nagy alkotókkal már kevés magunkfajtának jelentenek izgalmat.
Az átkosban még egyszerű munkás ember is vett polcára egy egy Kornis vagy Benkő Imre albumot.
Ma megnézném a ValóVilágot bambulo magyar polgár polcán hány db festészeti repró vagy fotó album található?
Ma meg :-( amiről itt beszélünk nem is értik! | 
