Ez azt is jelenti, hogy a villámhárított részbe való villámcsapás esélyét növeli a villámhárító, mármint pontosabban: nagyobb valószínűséggel csap a villámhárítóba, mint annak felszerelése előtt a védtelen területbe?
Nem, azt általában nem jelenti. A magyarázat a következő: a leggyakoribb villám (ami lefelé ágasbogasodik) előkisülése fentről jön. Mikor elég közel ér "bármihez", a térben "bármiből" indulhat egy ellenkisülés, és ha ezek találkoznak, az lesz a villám. A valóságban több ellenkisülés is versenyzik. De a jól földelt, jobb vezető dolgok előnyben vannak. És ami feljebb van, az is előnyben van, elvégre onnan esetleg gyorsabban odaér. Itt az esetleg azért van, mert az előkisülés oldalra is mehet, mint az látható minden zivataros este. A földelt és a magasabb, ez pont a villámhárítóra jellemző.
Tehát, ha arra járt előkisülés, csak akkor lép be a villámhárító, és amikor még az első fej jóval feljebb még nem számít, hogy van-e villámhárító.
Mi kb. 300 méterre lakunk az EON telephelyétől (trafóállomás...), kb. azonos szintben, hozzájuk sűrűn becsap a villám. Ez vajon ránk nézve jelent valamit, mármint talán ide kisebb eséllyel csap, mint ha ők nem lennének?
Nem, a 300 m ehhez túl sok. Például az elmúlt magyar szabvány (jobb szabvány volt, mint a nyugati) a 20 m-nél közelebbi épületeket vette figyelembe, mint becsapási veszélyt csökkentő hatást (mint előbb írtam a nádfedelesnél).
Nos, ezek a villám viselkedésének általános szabályai, melyek alóli megmagyarázhatatlan kivételeket minden szakirodalomban lehet olvasni. :) Bocsánat, ez ilyen. |
