Szerintem nem érdemes rugózni azon, hogy mondjuk nem szűz, kicsit más, mint régebben (a látszattal ellentétben az átlagos szüzesség-elvesztés 17-18 év körül van). Az okok sokkal fontosabbak, hogy miért akkor.
Értem én a jószándékot, hogy legyintsünk, ááá, ez kamasz. Láttam életemben elég sok kamaszt, és a kamaszoknál van egy belső határ, amit nem lépnek át. Hazudnak az anyjukról a barátnőiknek, de nem mennek el a gyámhivatalba, és nem adnak elő szándékosan szájremegtetve és fennakadt szemmel olyan kitalált történeteket, hogy nevelőapám vert, közben anyám röhögött (a családot ismerve, ez áll a legmesszebb bármitől, főleg, hogy az anyja röhögött volna ilyesmin). Itt ez a képzeletbeli határ többszörösen át lett lépve, és emiatt egy hangyafasznyi bűntudata sincs. De nem úgy nincs, mint egy átlagos kamasznál, hogy látszik a sunyiság a fején, vagy hogy zavartan pislog, és tagad ezerrel, ezek normális reakciók lennének. Itt ugyanis nem érti, hogy mi a probléma. Látszik az őszinteség és az amiatti enyhe zavar, hogy próbálja megérteni, hogy miről is kérdezgetik őt. Miért is kellene bűntudata legyen? Hiszen ezt azért csinálta, hogy elköltözhessen.
Én találkoztam már (feltételezett) pszichopatával, egyszer egy mongol diák egy közös borozás után megpróbálta egy nyári kollégiumban a mellettem alvó barátnőmet kirángatni az ágyból és megerőszakolni, a másik egy évekig bujkáló pedofil volt, aki tökéletesen elhitette a környezetével, hogy ő egy világtól elvonult hippi, közben nemzetközi körözés volt ellene. Az elsőben az volt a meglepő, hogy mennyire nem számol a tettének következményeivel, a másikban az volt borzongató, hogy mennyire kedvesnek, nyugodtnak látszott kifele, igazi aranyszívűnek. A mongol srác később lopott is, verekedett, azaz igazi antiszociális pszichopata volt. |
