Szevasztok. Viszonylag közelről érint egy dolog, megpróbálom leírni, hátha tudtok valami mondani erre. Adott egy tizennégy éves lány, akinek a szülei elváltak. Ki nem állhatja a nevelőapját, és amikor megszületett a féltestvére, akkor nyilvánvalóan megszűnt az anyja addigi igen intenzív kényeztetése. Tizenkét évesen lefeküdt két felnőtt férfival (2m1f). Tizenhárom évesen kitalálta, hogy az apjához akar költözni. Ennek érdekében a gyámhivatalban, családsegítő központban, bíróságon, stb. hazudott, az anyjáról, hogy elhanyagolja érzelmileg, a nevelőapja veri, folyamatosan ő kell foglalkozzon az öccsével, és nem tud tanulni. Ezen kívül állítólag eszméletvesztései voltak, az idősebb férfikkal is azért találkozott, mert ők odafigyeltek rá. Ezek közül egy sem igaz (az utolsó talán, de akkor az kóros). Láthatólag nem érti, hogy ez morálisan miért baj, főleg az anyjáról történő hazudozás. Társadalmilag nem deviáns, tehát nem lop, nem verekszik, viszont folyamatosan középpontban szeret lenni, és mindenkit bevakít, képes szinte bárkivel elhitetni, hogy ő hogy szenved, és ha valaki erre nem reagál, akkor arról kezd hazudozni, hogy őt hányan molesztálták, egészen addig, amíg a pártjára áll az adott ember. Szexuálisan kihívóan viselkedik már kisgyerek-kora óta. Ha szembesítik hibáival, agresszív lesz, újabban látványosan sírni kezd. Kisgyerekkora óta nem igazán érdekli semmi, hobbija nem volt, folyamatosan hazudott, soha semmiféle nevelésre nem reagált megértéssel, csak hárít, vagy ellenál.
Az a kérdésem, hogy ez pszichopata-gyanús, vagy szociopata-gyanús, vagy csak sima hisztérika (hisztrionikus sz.zavar)? |
