Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2011-05-30 14:12:07 27

Nagyjából én is, de azért ez nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Kiindulásnak persze nem rossz, mert az ember legalább elkerüli a teljes kétségbeesést.

szjozsi79 Creative Commons License 2011-05-30 14:03:45 26

Kénytelenek vagyunk.

De az embernek akkor is alapvető igénye, hogy legyen egy vagy több (de még mindig kevés) ember, akivel meg tud beszélgetni időnként ezt-azt. Nem beszélve bizonyos társas cselekvésekről. Nekem csupán az a bajom ezzel, hogy nem nagyon tolerálják az introverziót, mert azt hiszik, hogy direkt csinálom.

A hozzászólás:
További magyar hang Creative Commons License 2011-05-30 13:52:38 25

Megtanultam a magánnyal együttélni.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2011-05-30 12:46:43 18

Nincs sok időm, de majd holnap és máskor is szívesen beszélgetek erről.

Addig várjuk a többi "introt".

 

Jelenleg összesen 2, talán 3 barátom van, a harmadik még elég friss.

Egyikkel találkozom rendszeresen (2-3 havonta...) IRL, ő is eléggé introvertált, a másikkal találkozgattam régebben, ma már bizonyos okok miatt nem lehetséges.

A harmadik még túl képlékeny.

 

De pont erre céloztam, hogy ha még sikerül is eljutni a személyes találkozásig, élőben nem olyan megnyerő jelenség egy hallgatag, magának való ember, aki látszólag nem is figyel a partnerre. 

 

Akiket valamennyire ismerek netről, azok közt kevésbé vagyok hallgatag. De a félszegségem, a hallgatagságom észre szokták venni, utólag szóvá is teszik.

Próbáltam suliban, munkahelyen barátságokat kötni, de sosem jött össze. Mindig a "nincs mit mondanom" állapot lép fel. Ismerősök közt, elfogadó társaságban kevésbé, de részben ott is.

Félelem és szorongás.

Férfiak közt jobban, nők közt kevésbé vagyok intro.

 

És te? Többiek? Hogy vagytok ezzel?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!