Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Tomanovics Gergely Creative Commons License 2011-05-27 07:00:10 229

Persze, tudom hogy összetettebb a téma, csak akinek a bitráta fogalma is új, azt nem akartam az ilyen huncutságokkal terhelni mint a B és P frame-ek, a konténer meg a variable bitrate fogalma)

 

A többiben nagyjából ugyanazt mondjuk: azonos bitrátán más-más tömörítési eljárással más a minőség is: egy h.264 szép minőséget ad HD felbontás mellett 8-10 megatibes bitrátán (főleg, ha az VBR és 2 menetes tömörítést használunk) míg az elavult MPEG-2 használata esetén ez már csak DV felbontáshoz elegendő.

Előzmény:
mephisoft Creative Commons License 2011-05-24 23:07:19 226

Nem vagyok igazán szakértő, de ...

 

A file formátum és a codec két, egymástól különböző dolog. Egyazon file formátumba be lehet csomagolni különböző codec-kel tömörített dolgokat.

A bit ráta összehasonlítás csak azonos codec esetén használható minőség előrejelzésére.

A legtöbb új codec NEM állóképek sorozatát tárolja, hanem - leegyszerűsítve - egyik frame-ből vezeti le a következőt. Ezért ha nincs változás a képkockák között, akkor ahhoz (jelentős) térfogat sem kell. Vannak még DSLR-ek, amik nem tudják az új, avasz codec-eket, ezeknek lehet, hogy magas a bitrátárjuk, de nem biztos, hogy arányosan szuper a minőségük. (Amit Te említesz, az a buta MJPEG (http://en.wikipedia.org/wiki/Mjpeg .)

A bitráta még az új, hatékony codec-ek esetén is magas, összemérhető pl. az SD kártyák írási sebességével, és a gépek belsejében lévő mindenféle adatátviteli csatornák sebességével.

A ravasz, hatékony codec-ek alkalmazásához iszonyú gyors proci kell. Bizonyos grafikus kártyák át tudják vállalni ezt a feladatot a CPU-tól.

Azonos minőséget föltételezve a buta codec-hez gyors IO, a ravaszhoz gyors proci kell.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!