Az avarok török nevét csak a keleti török monumetnális feiratok (Orhon, stb.) ôrizték meg. (Utána olvashatsz, de ez nyilvánvaló is, lévén, hogy ezek kortársak az Avarokkal. A késôbbi török írásbeliség nem emlékezik meg róluk.
Az orhoni feliratokban, pl. Kül Teginében apar alakban fordul elô. Ha nem hiszed, utána lehet olvasni Berta Árpád szövegkiadásában vagy pl itt. Ha a görögök egy török nyelvbôl vették volna át (melyikbôl? A törökökkel csak elvétett, diplomáciai kapcsolataik voltak; ellenben az avarokkal magukkal, akikkel minimum másfél évszázadig (a bulgárok közbeékelôdéséig) közvetlen szomszédok voltak), a görögben is ἀπαρ- alakot várnánk, de csak ἀβαρ- alakot találunk ill. Οὐαρ και Χουννι / Οὐαρχουν. (l. pl. Walter Pohl "Die Awaren", 20022).
Nem tudom, mit akadékoskodsz, nyilván a valós adatok ismerete nélkül, a másodlagos forrásodat kritika nélkül használva.*
Az "eventuell" egy nagyon gyenge kijelentés. "Esetleg". "Talán". Etimológiai fejtegetésben (különösen szûkre szabott szótári bejegyzésekben) ez kb. azt jelenti: "fogalmunk sincs, jobb híján akár ez is lehetne..."** Valójában inkább abból a megfontolásból eredhet, hogy abban a korban a sztyeppén csak török és iráni nyelvekrôl tudunk. Meg persze ismeretlenekrôl (hunok nyelve vagy az avar nyelv), csak hát: ezekrôl semmit sem tudunk, így kijelentést sem tehetünk.
Sokkal valószínûbb, hogy a görög alak az egyik (minden bizonnyal többnyelvû törzsszövetség volt, l. Pohl 2002) avar nyelvbôl származik, önmegnevezés. (Még az is lehet, hogy az Avar : War kettôsség a görögben is erre a többnyelvûségre megy vissza).
___
* Az EWUng finnugor etimológiában jó, nagy vonalakban a szlávban is, minden egyébben: gyenge. A török etimológiáit a turkológusok pl. elavultként kritizálják. (Ez így van a szláv szavak egy részével is). Különösen igaz ez az "ismeretlen" szavak esetében. Azokban eléggé közepes.
** Itt jó lenne a TESZ magyar szóhasználatával összevetni, hiszen az EWUng sok szócikke szinte csak a TESZ fordítása, esetleg egy-két aktualizálással. |