|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
Afrikaans8
2011-04-02 10:38:50
|
13
|
"(lehetséges) kapcsolat az avarok egy másik nevével: gr. forrásokban Warchun. Sokan ezt összetételként értelmezik, két eleme a War (v.ö. A-Var) és chun (hunok)"
Vásáry István: "megmondja Theophülaktosz, hogy az avarok egy részét uarnak, másik részüket pedig khunninak hívják ... leszögezhetjük azt a kétségtelen tényt, hogy a heftalitáknak két törzscsoportját, akárcsak az Európában megjelenő avarok két fő részét, uar, ill. hun néven illették"
Szádeczky-Kardoss Samu: "A valóságban ... a theophylaktosi var és a közkeletű avar szó egyazon névnek két változata lehet esetleg: az (a)var elnevezés az egyik néprész nevének a nép egészére való alkalmazásával lett összefoglaló etnonimikummá" |
|
Előzmény:
 |
scasc
2011-03-30 02:16:05
|
7
|
Nem kimondottan törökből, hisz nincs török etimológiája, sőt... de hát valami eredeti sztyeppei nyelvből, talán az egyik avar nyelvből.
A keleti törököknél Apar volt a név alakja. A görögöknél: Abar/Avar (e korban már számolnunk kell a b>v-vel a görögben). A latin is ezt a -v-s formát vette át. Semmi sem indokolná egy török p-t betával átvenni a görögben. Ezért valószínűbb, hogy mindketten egy (földrajzilag) köztes nyelvből vették, feltehetőleg egy saját megnevezésből.
Érdekes még a (lehetséges) kapcsolat az avarok egy másik nevével: gr. forrásokban Warchun. Sokan ezt összetételként értelmezik, két eleme a War (v.ö. A-Var) és chun (hunok). A gond csak ott van, hogy a görög forrásokban az avar bétával, a War ou-val van írva, az első labiodentális, a második bilabiális hangra utal (ezt jelöltem itt pongyolán w-vel). Ugyanígy gond, hogy a Warchun-ban chi szerepel, míg a hunok nevében spiritus asper. Azaz a vélelmezett összetétel azért nem biztos. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|