Keresés

Részletes keresés

Sziszimokus Creative Commons License 2011-04-02 21:33:59 72

Szia Orsi! :-)

 

Bocsi a kései válaszért,de csak most láttam,hogy írtál...

 

Na szóval :) Azt már láthattad az előző hozzászólásomban,hogy mennyire örülök,hogy belementem a műtétbe,és mennyire boldog vagyok,hogy ott történt,így történt,akkor történt :) Hidd el,Fazekas dr-nál a legeslegjobb helyen jársz. Meg úgy általában: abban a kórházban a legjobb helyen jársz :) Majd meglátod,szeretni fogsz ott lenni. Én imádtam :) Tényleg, nagyon :)

 

Hú,hol is kezdjem.. mit szeretnél,miről meséljek? Az az igazság,hogy igazából rengeteg minden történt,rengeteg mindent elmondhatnék,órákig mesélhetnék..:)) Elmondok most pár dolgot,de ha vannak konkrét kérdéseid,nyugodtan tedd fel őket! :))

 

Hmm.. két nappal a műtét előtt kell majd befeküdnöd a kórházba. Ezen az első két napon elvégeznek rajtad pár vizsgálatot,vért vesznek,gyakorolnod kell a lélegeztetőgépen,beszélhettek az orvossal, beszélgetni fogsz egy pszichológussal,felkészítenek a műtétre, testileg-lelkileg. Általában szerdán szokott lenni a műtét,ez olyan 7-12 órát szokott tartani,de persze ez teljesen változó,mindenkinél más,sok mindentől függ. A műtét után felkerülsz az intenzívre,itt 3-4 napig kell lenned,addig,amíg már tudsz viszonylag jól mozogni és enni. Innen felkerülsz az osztályra, a saját szobádba,és a hét vége felé,olyan 8-10 napos műtötten,ha minden rendben van,hazaengednek :)

A legeslegjobb az egészben az,hogy az ember milyen elképesztően gyorsan épül fel. De tényleg,hihetetlen dolog. Én például első nap már ültem és álltam,második nap sétáltam,negyedik napon már a járókeret sem kellett,két héttel később elmehettem nyaralni,hat hétre rá Korzettes Táborba mentem,és a kilencedik héten eljött a szeptember elseje,és kezdődött az iskola - számomra is :))

Tényleg. Hihetetlen volt. Hihetetlen volt minden este azzal az érzéssel lefeküdni,hogy: holnapra már még ennél is több dolog fog menni. Vagy még ennél is jobban megy majd egy-egy mozdulat. És így is volt! Ezt a "napról-napraiságot" borzasztóan élveztem benne. Löketet adott. Mert mindig bevált,és mindig igaz volt: másnap tényleg minden más lett,jobb lett :) És egy idő után az ember már el sem tudja képzelni,hogy hogyan lehet másnap még ennél is jobb,mint ami ma volt,de mégis az :) Mindig jobb :)) Eleinte ez napokban mérhető,később hetekben,aztán már csak hónapokban.. :))) Szóval irtó klassz dolog :) Erre kell majd nagyon figyelni :) Az ilyen apró,de mégis óriási dolgokra,örömökre. Mert nagyon megkönnyítik az egészet :)

 

Eleinte sok minden furcsa lesz,az ülés,az állás,hiszen ez egy "új test",amit az agynak még meg kell szoknia. De mindez fokozatosan elmúlik :) És a második-harmadik alkalomkor meg már olyan lesz,mintha mi sem történt volna :))

 

Természetesen sokkal fáradékonyabb leszel,és rengeteget kell a műtét után feküdni,pihenni. Viszont erre is,mint minden másra igaz: a fokozatosság. Eleinte még alig fogsz ülni,sétálni meg pláne,de néhány héttel később meg már simán képes leszel akár hosszabb sétákra is. És ez a javulás szinte teljesen "öntudatlan" dolog. Csak úgy,jön magától :) Az ember mindig érzi,mire és mennyire képes,és ezt öntudatlanul is be tudja tartani. Ami nagyon,nagyon jó dolog :)

 

És nekem fájdalmaim sem voltak igazán. Valami nyomásszerűségre emlékszem csupán,igazi,erős fájdalomra egyáltalán nem. Nem mondom azt,hogy ez mindenkinél így van,mert nem! De..azért azokból a beszámolókból,amiket más műtöttektől hallottam,én azt szűrtem le,hogy inkább ez a jellemző,nem a nagy fájdalmak. Persze eleinte sok fájdalomcsillapítót fogsz majd kapni,de ezek mellett..szerintem teljesen kibírható dolog :)

 

És hát mindenek felett ott lesz a tudat,hogy meggyógyultál :) Nekem ott volt,és borzasztó erős volt,szinte mindent elnyomott. Nagyon boldog voltam tőle :) És hát amikor meg először megláttam az "új" hátamat a tükörben..az a pillanat tényleg megért mindent. :)

 

És azóta is tök jól vagyok :) Azok a fájdalmak,amik a műtét előtt voltak,teljesen eltűntek. Még sokszor elfáradok,de érezhetően egyre többet és többet bírok,ahogy haladunk előre az időben :)

 

Huh,most első szuszra ennyi..

 

Remélem,tudtam segíteni,és ha bármi kérdésed van,nyugodtan írj :) Akár ide,akár az e-mail címemre (kalmanliza@yahoo.fr). Nagyon szívesen mesélnék még Neked :-)

 

Liza

A hozzászólás:
P. Orsi Creative Commons License 2011-03-30 17:59:02 71

Szia ! Énis Dr. Fazekas Bélánál voltam . És ha úgy van ő is fog megműteni . Nekem 60fokos gerincferdülésem van . Kicsit félek a műtéttől de eldöntöttem és megszeretném műtettni a gerincemet. Eltudnám mondani  egy kicsit bővebben a műtétet ? Amúgy lehet , hogy engem szeptemberben fognak műteni de ezt még megkell beszélni az orvossal.

Előzmény:
Sziszimokus Creative Commons License 2011-02-13 14:30:39 66

Sziasztok :)

 

Engem 2010.június 30-án műtött dr. Fazekas Béla,Budapesten. Örülök,hogy rátaláltam erre a topicra!

Csak annyit szeretnék mondani,hogy a műtét fantasztikusan sikerült,és ha bárkinek egy ilyen műtét lenne megoldás a gerincferdülésére,az ne féljen belevágni,mert óriási eredménye van,és..tényleg. Az a pillanat,amikor az ember először látja meg az "új" hátát a tükörben..megért mindent :) Tényleg megér :)

 

A műtétről pedig: 35/61/39 Cobb fokos ferdüléssel mentem oda,a műtét 8 órán át tartott. Lélegeztetőgép nélkül jöttem ki,négy és fél napot voltam intenzív osztályon,majd még ötöt fent, a szobámban. A gyógyulás valami elképesztően rohamos volt :) Első nap már ültem és álltam,második nap pedig sétáltam. Negyedik napon már a járókeret sem kellett,mentem egyedül,ötödik nap pedig már "futottam" is :) Egyszerűen hihetetlen volt számomra  az egész! Előtte is tudtam,hogy minden rendben lesz,hogy minden klasszul fog sikerülni,de az,amit tapasztaltam,minden reményemet felülmúlta! Két héttel utána már elmentem nyaralni,három héttel utána úsztam is (egy picit :-),másfél hónappal később pedig táborba mentem (igaz,gerincferdüléses táborba,ahol a felnőtt segítők egy része szintén gerincműtött,mint én,így nyilván nagyon vigyáztak rám,de akkor is! :-).Két hónappal később iskola,és most,nyolc hónapra rá meg már szinte pont úgy élem az életemet,mint a műtét előtt (csak fájdalmak nélkül :-). És ez nem csak most van,ez már hónapokkal ezelőtt is így volt. Szinte már a negyedik-ötödik hónaptól.

Nagyon erős fájdalmaim voltak a műtét előtt,és ezek azóta teljesen elmúltak. Még anno,az intenzív osztályon sem voltak fájdalmaim,legalábbis egyáltalán nem erősek,mostanra pedig nyomuk sincsen. Madarat lehetne velem fogatni,olyan boldog vagyok azóta :)

A kórházi idő is jól telt,fantasztikus orvos kezébe kerültem,és az ápolókat is mind imádtam,iszonyú kedvesek voltak mindannyian :)

És a hátam pedig valami elmondhatatlanul gyönyörű lett :) Kívülről is,belülről is :)

Szóval,tényleg.. ezt a műtétet senki ne fogja fel úgy,mintha egy csapás lenne. Nem,ez egy esély. Ami olyan szintű gyógyulást tud hozni,amilyet álmaimban sem képzeltem volna,ráadásul mindezt szinte "szenvedés" nélkül. Én csak bátorítani tudnék mindenkit,aki erre vár,hogy vállalja el. Óriási dolog.

Sok sikert mindenkinek,és ha bármi kérdése van bárkinek,írjon a www.gerincferules.hu fórumára,vagy pedig az e-mail címemre (kalmanliza@yahoo.fr). Nagyon szívesen mesélek bővebben is a műtétről,ha valaki szeretné :)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!