Eszembe jutott még egy, ez már régi, és csak az utazás miatt kapcsolódik a fotózáshoz.
Hazafelé, Bajánál jöttünk át a Dunán a hídon. Akkoriban még egy sávon ment a közlekedés, és nem csak az autók, de a vonat is ott ment. Jó sokat kellett általában várni, hogy átmehessen az ember.
Nyár volt, éjfél felé járt és lehúzott ablakokkal vártunk. Senki sem volt a környéken.
Egyszercsak kiugrott a bokorból egy orosz katona (a híd mellett volt akkoriban a laktanya), ránkfogott egy géppisztolyt, aztán tört magyarsággal azt mondta, hogy forint és tízezer. Nem volt nálunk annyi... Itt ér véget az életünk, de akkor sem tudunk összeadni ennyit. Rebegtük hogy nyet és vártuk, hogy kit lő le először.
De nem! Beugrott a bokorba, kicipelt egy bazi nagy crowa szerszámkészletet és azt mondta, hogy akkor ez 5000! :))))
Ez volt az újjászületés érzése! :)) Ekkor váltott a lámpa és úgy áttűztünk a hídon, hogy ihaj! :))
Ma már persze sajnálom, végülis 15-ből lehetett volna egy kalacsnyikov és egy crowa készlet is! És ki tudja, mi volt még a bokorban! ;)
| 
