Már csak azt kell hozzá belátni, hogy ebben a relációban tök mindegy, secko-jedno, hogy egy uralkodó EGYÉNRŐL vagy egy uralkodó TÁRSADALMI RÉTEGRŐL vagy egy uralkodó CIVILIZÁCIÓRÓL beszélünk... az elutasítás tárgya az uralkodás maga.
OK, de kérdés az, hogy az uralkodás elkerülhető-e?
Nem következik-e a nyugati civilizáció fejlődéséből - ahogyan Marx bátyó szépen leírta a termelőerőkét - abból, hogy egyre több árut termelnek, hogy ehhez piac kell, az emberek tudnak utazni, kapcsolatba kerülnek egymással, stb. a nyugati civilizáció uralma, a globalizáció?
Ha tegyük fel anno Szent Istvánnak nem tetszett volna a kereszténység és az utódjainak sem, akkor megmaradhatott volna-e Magyarország egy pogány szigetnek Európában?
Pedig akkor nem volt még vonat, Internet, Tv és társaik.
Tehát szép lenne megőrizni minden ország egyéni jellegét, de meddig lehet?
Visszanézve, a hidegháborút akár tekinthetjük egy paradicsomi kornak is.
Németországban gazdasági csoda, Nyugat-Európában általában folyamatos fejlődés, nálunk a Kádár-korban szerény szinten, de kispolgári jólét, fejlődés, az NDK-ban szex éjjel-nappal - de mindezt csak a Berlini fal tartotta életben!
Az pedig nem éppen természetes képződmény volt. |