Szinte mindig, minden nézőpontban van némi igazság...
Amúgy a te problémádhoz sajnos nem tudok hozzászólni. Sajnálom hogy beteg vagy, de sem pszichológus nem vagyok, sem termet nem tudok biztosítani, még üresen sem, nemhogy önkéntes pszichológussal.
Azonban sajnos a magyar orvosok nem híresek tudtommal arról, hogy önkéntesnednek. (legfeljebb külföldön, kemény helyeken néhányan)
Hanem pont ellenkezőleg, legtöbbjük kevesli a jövelemét (hálapénz ide vagy oda) és nagy tömegben áramlanak el jobban fizető országokba. Mint tudjuk, egyre nagyobb ez a probléma, orvoshiány van és gondolom meglehet, a pszichológusoknál sincs ez másként.
Arra emlékszem, amikor súlyos balesetem volt és rehabilitációs klinikán feküdtem hónapokig. Az intézetben 100 körüli beteg létszámra volt 1 db főállású pszichiáter és egy részmunkaidős pszichológus, aki sosem ért rá semmire, ill lényegében szinte sosem volt ott (nyilván megvolt a jövedelmezőbb magánpraxisa és inkább azzal foglalkozott).
A pszichiáter pedig (végül is érthető módon) nem foglalkozott lelki problémás, pszichológus szakterülethez tartozó esetekkel, hanem csak a saját dolgával, a súlyosabb neurotikus esetekkel. A pszichológus meg megint nem, hiszen nem ért rá, ő csak a rutinvizsgálatokat végezte el sebtiben tessék-lássék. Ergo adott volt egy rehabilitációs klinika, ahol lényegében kizárólag olyan emberek feküdtek, lábadoztak, akiket nagy trauma, sokk ért. Kivétel nélkül szükségük lett volna mentálhigénés szakemberre, aki rendszeresen elbeszélget velük és figyel rájuk. Ehhez képest volt a nagy semmi. Egy hivatalos, jó hírű, budapesti rehabilitációs klinikán. Szóval itt még a főállású fizetést kapó pszichológusra sem lehetett számítani, nemhogy önkéntesre. Node reméljük ez nem az országos helyzet, csak én voltam ilyen peches hogy pont beleszaladtam egy ritka extrém esetbe..................
;)
Annyit tudok itt a magam szerény lehetőségeivel felkínálni, hogy itt - ha nem találsz rá más helyet - örömmel veszem, ha kiöntöd a szíved. Ha gondolod, meséld el hogy mi a problémád..."meghallgatunk"...
Sokszor jobb elbeszélgetni egyszerű hétköznapi emberrel, mint szakemberrel. Van hogy jó terápiás hatással van néhány egyszerű megértő szó, vagy csak már az is, ha odafigyel kicsit valaki ránk... |
