Nincs olyan alkalmi önkénteskedés, amely során az önkéntes majd jól megválogatja, hogy mit csinál, meg mit nem.
A rom alatti sérültek keresése, a sérültek ellátása, szóval, amikor nagyon veszélyes körölmények között konkrét emberéletek - és nem csak a katasztrofa esetleges túlélőinek életei, hanem a mentőké is - múlnak a felkészültségen, a rutinon, akkor mindenhol a világon a speciálisan erre képzett és térningezett mentőcsapatok dolgoznak. Ott nincs idő megmutogatni a mentés eszközeit, tanítgatni, hogy a rom beszakadhat, hová lépj, mire figyelj, hogy mozdítsd, ha élőt lelsz...
Japánban a baptisták momentán közélrtbe mentek és élelmet szereztek, a menedékhelyeken pedig az ott levő embereket látják el. Semmi extra, nem kell merülni, nem kell foggal-körömmel romot ásni...
Tényleg nem értelek...mert nem érted, hogy azok a szervezetek, akik segítséget nyújtanak, azért tudják megtenni, mert FELKÉSZÜLT, a helyzetben magukat abszolút feltaláló önkéntesekkel jelennek meg, és ez nem olyan, hogy ma kikaparok valakit a rom alól, de holnap meg nem segítek élelmet osztani itt Magyarországon, mert az nem akkora kaland...
Nem találkoztunk Kolontáron, Devecserben, pedig nagy volt a baj, elkélt az ásó, a lapát, a két erős kar, amely a talicskát tolja...
Itthon is vannak árvizek, belvíz elöntötte területek, kellenek az önkéntesek.
Vagy elindult a gyermekéhezés elleni program.
Fog kelleni önkéntes, hogy segítsen elvetni a vetőmagot, megépíteni az állattartóhelyet, kutat fúrni, hogy legyen víz itatásra, öntözésre...
Kellenek önkéntesek és sokan vagyunk, akik meg is találják a lehetőséget arra, hogy önkéntesként segítsenek. |