persze, hogy nem hagyom ki.
márcsak azért sem, mert a másik csoport sem volt elzárva a "hagyományos" ingeráramlás elől, természetesen velük is beszélgettek, csak nem terápiás jelleggel a pszichoterápia szabályai szerint. vagyis nem ledobták őket egy tanyára bezárva egyedül, hanem ők is élték az életüket.
viszont ez azt jelenti, hogy más információt jelent a pszichoterápiás beszélgetés meg a hétköznapi. és itt azért álljunk meg egy percre, és gondolkodjunk el azon, hogy a két információinger között azért mégis mi a különbség és mi hat az egyikben, ami nincs a másikban akkor, ha mindkettő a hagyományos úton zajlik, azaz, ahogy te mondod: fülön be, agyig el?
mert ezt speciel csak nagyon közvetett módon lehet magyarázni, annak ellenére, hogy van eredménye az egyiknek - mérhető, a beteg jól van, fizikailag változik az agya, és nincs a másikban, a beteg gyógyszer nélkül vagy kevesebb gyógyszerrel sincs jól és nincs fizikai változás az agyában?
szóval mi az ami a két típusú ingert, két típusú informáiót megkülönbözteti, miközben látszólag mindkettő ugyanúgy hat: fülön be, agyig el?
mert ezt nem tudjuk igazából, a változás viszont látható, tapintható, mérhető. |