Talán azért mert a digitális túl okos!
Eröl kartam egy kis bővitmény írni, de lehet hogy most aktuális. Ennek a " fénnyel festésnek" többféle módja van, a sima tapétázás és a "hoppozás".
Az első módszer: a fotózni kívánt helyszint sötétbe borítjuk, kinyitjuk a zárat és a lámpával- villanóval, kivilágítjuk a fényképezendő felületet.
Ehhez persze kell vinni egy távmérőt, ami megméri a vaku távolságát a világítandó felülettől, egy fénymérőt ami megméri az átfedési területeket és egy elemlámpát, hogy ne ess át mindenen.
A hoppozás, az úgy néz ki, hogy ugyanezen felületen világítani hagyjuk az ott meglevő fényforrásokat, lehúzzuk 22-36-ra a blendét, majd a nyitott gép elé tartva a kazetta shubelt, indítjuka bevillogást. Amikor a samesz látja, hogy feltöltött a vaku, akkor szól, vagy ordít, hogy "hopp" ekkor elkapod a gép elől a takarást és megvan a siker. Egy nagyobb helyen ez akár félórát is igénybe vesz, és a helyi fények gyönyörűen megjelenhetnek.
Az ilyen fotózásokra legtöbbször kivitt műszer az a rutin nevű ketyere volt. |
