Sziasztok!
Én középkorúként csak a 80-as évekig tudok vissza nyúlni!
Örülök a virtuális oldott légkörű kocsma létrejöttének!
Hozzáteszem én Apca irányába lojális vagyok messzemenőkig!
Muszáj itt is lennem. Én is unom a technokratizmust a fotográfiában napjaink vizén!
Dr Szimán Oszi bácsi tanított analóg labór technikát 1988 körül a TIT-en emlékeim szerint a Belgrád rakparton valami padlástérben. Még Baricz Kati adott órákat felvételezés kapcsán.
Oszi bácsi óriási személyiség volt, külön könyvet érdemelne.
Az első órák után kérdeztük, honnan ez az elképesztő azonosulás a tanítói gyakorlattal.
"Gyermekeim a valós pedagódus azzal tiszteli meg dijákjait, hogy a leadandó órák előtt 2x annyi időt tölt az anyag összeállítására és a felkészülésre és ezt szívből tálalja"
Egyik nap Gábor barátommal korábban érkeztünka fotós esti szabad egytem (ma már nincs iylen) újabb labór kurzusára, mikor megbökött cimborám.
"Petya nézd az öreg felkészül!"
Már a sziluettje is karakter volt 1000 ember tömegében is. Követve zöldfülű társam mutató újját, láttam meg Oszi bácsit aki símléderes sapkáját szétpaszírozza egy párás üvegű kocsma ablakon, kémlelve a benti vágyott életet. 1 perc merengés, szégyenkezve körbenézés (abszolút nem fogta 10 méterre figyeljük), majd nagy lendülettel be az ajtón a 22sz. vendéglátó ipari jellegzetes objektumba.
Ilyen karakteres kocsmába lépést azóta sem láttam!
:-) tisztelettel és szeretettel mosolyogtuk meg. Fél óra múlva kipirult arcal egy elképesztően jó előadást tartott a fénymérésről és kimondottan a Gossen fénymérőkről! Szerelme volt.
Ez lett a másik Oszi bácsis kulcs mondatunk:
"Ugye már maguk is jártak úgy, hogy minden össze állt, de nem volt maguknál egy Gossen" :-)
Elnézést ha untátok!
Még van pár Taps újságbeli színházfotós sztorim 87-91 idejéből!
| 
