Keresés

...na jó, akkor egyet most Béláról aztán majd lassan a többit. Ö volt az az ember akit mindenki imádott a jósága a korrektsége az embersége és nem kevésbé a humora miatt. Adódott egyszer, hogy Bélát vidékre küldték két napra valami építkezésre. Megérkezett a helyszínre, találkozott a megrendelővel és elmentek az építkezésre. Béla összeszerelte a Linhofot, majd a megrendelő mutatta honnan kellene képet csinálni. Béla esetlenül bukdácsolva elindult. Ahogy ezt a megrendelő meglátta (Béla akkor már az ötvenes éveit taposta) gyorsan felajánlotta, hogy viszi a gépet. Mentek tovább, de hát egy építkezésen tudjuk mi van, Béla csak bukdácsolt tovább. Másnap folytatták a munkát, de a megrendelő hozott még egy segítséget, és így az egyik cipelte a gépet a másik támogatta Bélát. Így telt el a második nap, amikor is a harmadik nap reggelén, Béla azt hallja, hogy a két megrendelő egymással sutyorog, hogy fel kellene menni egy emeletet és ott át kellene menni egy pallón ami némileg veszélyes, de hogy adják ezt be a "bukdácsoló" fényképésznek. Amíg tanakodtak Béla észrevétlenül fogta a Linhofot, felsztaladt az emeletre, majd a palló közepén megállva leszólt a két megrendelőnek, hogy honnan szeretnék a képet. A kép faszi elájult, hogy Béla azonnal le fog esni, és mondták neki, hogy ne mozduljon, azonnal jönnek és segítségére lesznek. Béla meg csak erősködött, hogy mondják már mit szeretnének, mert mire felérnek addigra ő kész lesz a felvételekkel. Elmondták neki, hogy mi az elképzelés, de a lelkére kötötték, hogy várjon. Mondanom sem kell mire felértek Béla meg is csinálta a képet, majd vidáman szökkengetve a pallón viszaindult.  A két pasi halálsápadtan nézte az akciót, majd amikor Béla lába alatt már stabil talaj volt szeretően megszidták. Nézze, két napja támogatjuk magát, fogjuk a kezét, visszük a szerelését, azt hittük tériszonya van. Nekem? Miért lenne! A háburúban pilóta voltam. Akkor meg miért nem szólt? Nem kérdezték! El lehet képzelni ezek után a két férfi arcát.

Egyébként meg valóban pilóta volt.

most jöhetnek a Jármai Bélás történetek, azok legendásak :-))

Most nem igazán jut eszembe Béláról, de majd te elmondod. :)

Nekem most egy laboros sztori ugrott be:

Az MTI-ben a színes laborokban általában betanított munkások dolgoztak, csak a kiemelt laborokban voltak szakemberek. A MEO adta ki a munkákat és értékelte ki a próbacsíkokat. Megmondván, hogy milyen szűrővel, milyen blendéve mennyit exponáljon rá a laboráns, majd az így készült próbacsíkot kiértékelve módosítottak rajta addig, míg tökéletes nem lett - akkor mehetett a nagyítás.

Volt egy laboros leányzó, akinek - első nekifutásra - még az élesség sem akart összejöni rendesen, mindig egy kicsit életlen volt a próba. (30x40-est kellett volna nagyítania egy KF-ról.) Mivel a második-harmadik próba sem volt jó (és a selejtszáalék meg csak emelkedett - ami ugye prémiumfeltételként szerepelt) a laboráns mondta, hogy a baj a negával van, az nem tökéletesen éles. 

Felküldték ezét hát a FF méteres laborba, ahol egy - borotvaéles - nm-es nagítást csinltak róla. Ekkor visszadták a jánynak mondván: a nega éles, legyen szíves odafigyelni az élességállításra.

A következő próba még mindig életlen volt. A MEO-s kérdésére, hogy hogy is van ez, a válasz a következő volt:

- Mint tudjuk, a színes papír három rétegű. Ha a felső rétegre állítok élesre, akkor a középső és az alsó életlen, ha a középsőre akkor a felső és az alsó, ha az alsóra akkor pedig a két felette lévő. A fekete-fehér csak egy. Így teljesen érthető, hogy az éles, a színes pedig nem.

Ezek után a MEO-s (Lukács Jani bácsi - egyébként kitűnő fotós volt ő is) elnevette magát, mondván hogy ilyen frappáns válasz megéri, hogy a selejteket jóváírják. A filmet meg odaadták egy másik laborosnak, aki meg is csinálta az éles kópiát.

apca, most jöhetnek a Jármai Bélás történetek, azok legendásak :-)) Mellesleg megkérdezem: most már igazat adsz, hogy van létjogosultsága egy ilyen topicnak? Nem feszengünk, és mindenkinek ezer története van. Jó kis virtuális kocsma lesz ez, jól elbeszélgetünk majd :-))