Az az "evidencia", hogy bár az ly és a j betűk különböző hangokat jelölnek, mégis sokan egyformán jének ejtik őket.
Aztán meg egy dolog a kiejtés, egy másik meg a hallás, pontos kiejtés esetén sem tudná sok jéhez szokott hallgató megkülönböztetni egymástól a két hangot, mert csekély a különbség, de ez esetben lehet a hallgató fülében van a hiba.
Vitatkozni tényleg felesleges, te tudod, amit te tudsz én meg tudom, amit én tudok.
Szeritnem ugyan abszolút nem igaz, hogy a közbeszédben csak j hallatszik, de aki erre magától nem jön rá, azt felesleges is írásban meggyőzni akarni.
Az ly az l+j hangot jelöl és így beszédben az lj betűket tartalmazó szavak gyorsabb kiejtésekor ely hallatszik. Például hallja kiejtve hallya, alj -> ally stb.
Vannak akik szerint nem, hanem jé. Hát ha ők úgy ejtik a hallját, hogy hajja, az aljt, meg úgy hogy ajj, akkor váljék (kiejtve: vállyék) egészségükre és pusszantom őket! :-)
Téged, mert a ly és j nem ugyanaz a hang, még közbeszédben sem, akkor sem neked, meg sok hozzád hasonlóan vélekedőnek igen, de akkor sem jelenthető ki általános érvénnyel. Nem evidencia tehát.
Azzal egyetértek, hogy vitatkozni valóban kár.
---
1. Igen, az északkeleti tájszólásból alapoz legfőképpen az irodalmi nyelv, azért, mert Kazinczy Ferenc is ezt beszélte, így a zárt/nyílt ëe-zésben ő nem volt járatos.
2. Persze, de ez mással is így van. Van tízféle tájszólás. Szóval iagzad van, de ez mitől gond?
3. Ejthetik ezután is, ez a szögedi tájszólás. Tetszés szerint:
ser /sör
cseber / csöbör
veres / vörös
zsemle /zsömle (esetleg zsemlye, zsömlye )
seprű /söprű
ember /embör
lehet / löhet
stb. stb. stb.
Ezzel mi a gond?
4. Viszont az mutatja a legkisebb eltérést a jelenlegi írástól, így az a legkevésbé zavaró.
Tudsz jobbat?
5. Sokaknak semmilyen ékezetes betűre sincs szükségük íráshoz, úgy nem beszél senki, ahogy ők írnak, ekezetek nelkul megis ertheto amirol irnak.
Az írás, meg a beszéd az két külön dolog. Azaz nem feltétlenül esik egybe az írás és a kiejtés. Hiába ösztönöz??? az ly betű az ely hang ejtésére, nem úgy tűnik, hogy sok hatása lenne.
Aztán meg ha igazad van - mert részben bizony igazad van - akkor ez fordítva is igaz. Azaz a mai írás az egyik oka annak, hogy kopik a köznyelbvől a kétféle e pontos megkülönböztetése. Azaz mondhatjuk, hogy arra ösztönöz sok maygar anyanyelvűt, hogy ne az anyanyelvén beszéljen, hanem az írásnak megfelelően a mekegős beszédhez idomuljon.
Tehát csupán az a kérdés, melyik a fontosabb szempont,
a magyar nyelv hangjainak rítkitása, eltüntetése, vagy éppen ellenkezőleg a megőrzésük.
Szerintem ez utóbbi, azoknak pedig akik meg már ma sem ismerik az eë közötti különbséget - iskolában sem tanítják meg nekik -
/ pláne az ely-t:-) / ez csak felesleges macera, felesleges magyarkodás, és még büszkék is rá, hogy nem is ismerik elég alaposan a magyar anyanyelvüket. A magyar nyelv nyelvtana az eë magánhangzók különbségének ismerete nélkül nem is érthető meg.
Írta itt előtted a fórumtárs, hogy azért felesleges az ly, mert csak kevés azonos alakú szó keletkezne az eltörlésével.
Nos a csupán egyféle e betű miatt legalább 1800 azaz legalább ezernyolcszáz azonosan írt, de máshogy ejtett és mást is jelentő szó van a magyar nyelvben. Rengeteg. Temérdek, éppen a nyelvtan miatt.
A szobádat festetted vagy festetted?
Nem érted?
A szobádat fëstëtted, vagy fëstetted?
Egész mást jelent ugye a kettő.
Nem bántja a szemét a szemét?
A szëmét nem bántja a szemét, vagy a szemét nem bántja a szëmét? Írásban ezek nem derülnek ki.
---
Az e betű nyilván alkalmas több hang jelölésére is, de ez igaz az összes többi betűre is. Minek is akkor 44 betű az ABC-ben?
A hosszú í,ó,ú,ű,ő eleve feleslegesek, a hosszú b,c,d,g,h meg a többi sem kapott külön betűt, a megkettőzés bőven bevált.
Szóval mind szép és jó, amit írsz, csak mi benne a gond?
Annyira bonyolult a magyar nyelv egyes az anyanyelvű beszélők számára is, hogy egyszerűsítsünk, silányítsunk rajta a kedvükért?
Persze aki tudja őrizze meg szépen szépnek, de ez már régesrég kevés, ha a nyelvpolitika a silányítás mellett van.
---
Egyszerűen nem hiszem el, hogy akiknek az ly betű léte a probléma, amúgy jó helyesírók lennének, csak ezt a fránya ly-t nem értik.
Amikor és ahol én tanultam írni általános iskolában ezzel nem volt lényeges gondja egyetlen diáknak sem, de nem is úgy tanították, hogy lexikális tudás, magold be és punktum! :-)
Hanem tudatosították az anyanyelvet, ugyanis sok magyar nyelvű gyárilag "érzi", hogy hova kell ly, akkor is ha a hangot nem használja.
Én elhiszem, sőt tudom, hogy sokan nem, de nem jut erre két-három nyelvtan óra a rendes elmagyarázására?
Ugyanígy az eë-k esetében.
Persze ha a tanító sem tudja és neki sem tanították meg a főiskolán ...
már nagy a baj. |