Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Akitlosz Creative Commons License 2011-01-12 04:50:41 566

Az az "evidencia", hogy bár az ly és a j betűk különböző hangokat jelölnek, mégis sokan egyformán jének ejtik őket.

 

Aztán meg egy dolog a kiejtés, egy másik meg a hallás, pontos kiejtés esetén sem tudná sok jéhez szokott hallgató megkülönböztetni egymástól a két hangot, mert csekély a különbség, de ez esetben lehet a hallgató fülében van a hiba.

 

Vitatkozni tényleg felesleges, te tudod, amit te tudsz én meg tudom, amit én tudok.

 

Szeritnem ugyan abszolút nem igaz, hogy a közbeszédben csak j hallatszik, de aki erre magától nem jön rá, azt felesleges is írásban meggyőzni akarni.

 

Az ly az l+j hangot jelöl és így beszédben az lj betűket tartalmazó szavak gyorsabb kiejtésekor ely hallatszik.  Például hallja kiejtve hallya, alj -> ally stb.

 

Vannak akik szerint nem, hanem jé. Hát ha ők úgy ejtik a hallját, hogy hajja, az aljt, meg úgy hogy ajj, akkor váljék (kiejtve: vállyék) egészségükre és pusszantom őket! :-)

 

Téged, mert a ly és j nem ugyanaz a hang, még közbeszédben sem, akkor sem neked, meg sok hozzád hasonlóan vélekedőnek igen, de akkor sem jelenthető ki általános érvénnyel. Nem evidencia tehát.

 

Azzal egyetértek, hogy vitatkozni valóban kár.

 

---

 

1. Igen, az északkeleti tájszólásból alapoz legfőképpen az irodalmi nyelv, azért, mert Kazinczy Ferenc is ezt beszélte, így a zárt/nyílt ëe-zésben ő nem volt járatos.

 

2. Persze, de ez mással is így van. Van tízféle tájszólás. Szóval iagzad van, de ez mitől gond?

 

3. Ejthetik ezután is, ez a szögedi tájszólás. Tetszés szerint:

ser /sör

cseber / csöbör

veres / vörös

zsemle /zsömle (esetleg zsemlye, zsömlye )

seprű /söprű

ember /embör

lehet / löhet

 

stb. stb. stb.

Ezzel mi a gond?

 

4. Viszont az mutatja a legkisebb eltérést a jelenlegi írástól, így az a legkevésbé zavaró.

Tudsz jobbat?

 

5. Sokaknak semmilyen ékezetes betűre sincs szükségük íráshoz, úgy nem beszél senki, ahogy ők írnak, ekezetek nelkul megis ertheto amirol irnak.

 

Az írás, meg a beszéd az két külön dolog. Azaz nem feltétlenül esik egybe az írás és a kiejtés. Hiába ösztönöz??? az ly betű az ely hang ejtésére, nem úgy tűnik, hogy sok hatása lenne.

 

Aztán meg ha igazad van - mert részben bizony igazad van - akkor ez fordítva is igaz. Azaz a mai írás az egyik oka annak, hogy kopik a köznyelbvől a kétféle e pontos megkülönböztetése. Azaz mondhatjuk, hogy arra ösztönöz sok maygar anyanyelvűt, hogy ne az anyanyelvén beszéljen, hanem az írásnak megfelelően a mekegős beszédhez idomuljon.

 

Tehát csupán az a kérdés, melyik a fontosabb szempont,

a magyar nyelv hangjainak rítkitása, eltüntetése, vagy éppen ellenkezőleg a megőrzésük.

 

Szerintem ez utóbbi, azoknak pedig akik meg már ma sem ismerik az eë közötti különbséget - iskolában sem tanítják meg nekik - 

/ pláne az ely-t:-) /  ez csak felesleges macera, felesleges magyarkodás, és még büszkék is rá, hogy nem is ismerik elég alaposan a magyar anyanyelvüket. A magyar nyelv nyelvtana az eë magánhangzók különbségének ismerete nélkül nem is érthető meg.

 

Írta itt előtted a fórumtárs, hogy azért felesleges az ly, mert csak kevés azonos alakú szó keletkezne az eltörlésével.

 

Nos a csupán egyféle e betű miatt legalább 1800 azaz legalább ezernyolcszáz azonosan írt, de máshogy ejtett és mást is jelentő szó van a magyar nyelvben. Rengeteg. Temérdek, éppen a nyelvtan miatt.

 

A szobádat festetted vagy festetted?

Nem érted?

A szobádat fëstëtted, vagy fëstetted?

 

Egész mást jelent ugye a kettő.

 

Nem bántja a szemét a szemét?

 

A szëmét nem bántja a szemét, vagy a szemét nem bántja a szëmét? Írásban ezek nem derülnek ki.

 

---

 

Az e betű nyilván alkalmas több hang jelölésére is, de ez igaz az összes többi betűre is. Minek is akkor 44 betű az ABC-ben?

A hosszú í,ó,ú,ű,ő eleve feleslegesek, a hosszú b,c,d,g,h meg a többi sem kapott külön betűt, a megkettőzés bőven bevált.

 

 

Szóval mind szép és jó, amit írsz, csak mi benne a gond?

 

Annyira bonyolult a magyar nyelv egyes az anyanyelvű beszélők számára is, hogy egyszerűsítsünk, silányítsunk rajta a kedvükért?

 

Persze aki tudja őrizze meg szépen szépnek, de ez már régesrég kevés, ha a nyelvpolitika a silányítás mellett van.

 

---

 

Egyszerűen nem hiszem el, hogy akiknek az ly betű léte a probléma, amúgy jó helyesírók lennének, csak ezt a fránya ly-t nem értik.

 

Amikor és ahol én tanultam írni általános iskolában ezzel nem volt lényeges gondja egyetlen diáknak sem, de nem is úgy tanították, hogy lexikális tudás, magold be és punktum! :-)

 

Hanem tudatosították az anyanyelvet, ugyanis sok magyar nyelvű gyárilag "érzi", hogy hova kell ly, akkor is ha a hangot nem használja.

 

Én elhiszem, sőt tudom, hogy sokan nem, de nem jut erre két-három nyelvtan óra a rendes elmagyarázására?

 

Ugyanígy az eë-k esetében.

 

Persze ha a tanító sem tudja és neki sem tanították meg a főiskolán ...

 

már nagy a baj.

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2010-12-19 21:16:17 560

A mai magyar köznyelvben az ly és a j ugyanazt a hangot jelöli. Ezen tulajdonképpen kár is vitatkozni, evidencia.

 

Ami a zárt e-t illeti, többgond van a jelölésével:

1. A zárt e-t (ë) a magyar irodalmi nyelv nem különbözteti meg a másfajta e-ktől, ez minden bizonnyal abból következik, hogy irodalmi nyelvünk forrása az észak-borsodi dialektus.

2. A zárt e ejtése nagyon szóródik a magyar nyelvterületen, nemcsak úgy, hogy ejtik-e vagy sem, hanem úgy is, hogy viszonylag sokféleképpen ejtik.

3. A magyar nyelvterület jelentős részén a zárt e helyén ö-t ejtenek.

4. A magyar magánhangzó-jelölésben az ékezetek rendszert alkotnak, a két ponty az e-n ebből a rendszerből kilógna.

5. Aki tudja ejteni, annak nincs szüksége a jelölésére, aki visoznt nem tudja ejteni, annak ez súlyos problémát jelentene, ráadásul arra ösztönözné, hogy ne az anyanyelvén beszéljen.

 

A magyar e betű simán alkalmas több hang jelölésére, ezek lehetnek a nyílt e, a közép e és a zárt e.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!