Ismerek olyat, aki minimális német (nem svájcinémet, hanem egyáltalán német) nyelvtudással képes pincéri teendőket ellátni, tehát nem értékelném túl az ezzel kapcsolatos nyelvtudást. Az étel, ital megrendelése, az azzal kapcsolatos panaszkodás, extra kérések, a végén a fizetés, megkérdezni, hogy ízlett-e (bár azt a pincér csinálja), megérteni, mit mondott (de talán az se nagy baj rövid távon, ha nem érti meg...), ezek nem nagy dolgok.
Szerintem a nyelvi megértés ott kezdődik, hogy egy ismeretlen egy ismeretlen szervezettől felhív telefonon, és öt mondatban átlagos élőbeszéd sebességgel elhadarja, hogy mit is akar. Ide az általam ismert német anyanyelvűeknek minimum több hónap eljutni, de ha a munkájukban a munkatársaik nem egyfolytában svájcinémetül beszélnek, akkor sokkal hosszabb is lehet.
Ja és svábföldi németnek vagy tiroli osztráknak (tehát a szomszédos felső-allemán dialektusok beszélőinek) sokkal könnyebb megérteni a svájcinémetet, mint egy berlininek, hiszen ők otthon sokszor hasonlóan beszélnek. (A sváb különösen a német határ mentén hasonlít a svájcinémetre.) |
