Keresés

Kmoskó lehoz egy adatot arról, hogy a "Rusz ország királyát rusz-khagánnak nevezik". (A krónikák és elbeszélések rövid kivonata. In: Keleti királyok címeinek jegyzéke. Magyar Nyelv 23, 288-293.) Ez alapján a kérdés eldönthető.

A parthus topik 8134. bejegyzéséből ideiktatom Theophilosz bizánci császár egy 839-ben megfogalmazott kérését, amelyet Német Lajos frank királyhoz intézett annak ingelheimi udvarába küldött levelében: „A követekkel együtt elküldött továbbá bizonyos embereket, akik magukat, illetve nemzetségüket Rhos nevűnek mondták, s akiket, miként azok állították, Chacanusnak nevezett királyuk küldött hozzá barátságból. Kérte említett levelében, hogy a császár jóindulatából kapjanak lehetőséget és segítséget a hazatéréshez egész birodalmán keresztül, mivel nem akarja, hogy a barbár és túlságosan vad s hatalmas népek között vezető utakon, amelyeken keresztül hozzá Konstantinápolyba jöttek, térjenek vissza, nehogy véletlenül valami baj érje őket…”

Nem derül ki az évkönyvekből, hogy a kagán a kozárok uralkodója volt-e, vagy pedig a Dnyeperen a Fekete-tengerre hajózgató varjágoknak már ekkor saját kagánjuk volt, de nézetem szerint a Kazár Birodalom széthullását megelőzően csakis az előbbi verzió jöhet számításba. Eszerint az említett ruszok egy, a kazár nagykirály szolgálatában álló csoportosulás voltak, akik Bizáncon keresztül jutottak el frankföldre, nyilván kelet–nyugati irányú merkantilis kapcsolataikat kiépítendő.

Akárhogy is vesszük, ez egy eléggé antinormann teóriának néz ki... Amúgy a lembergi piacon tavaly nyáron magam is tiszteletemet tettem – igaz, hogy nem vodkát vásároltam, hanem jó nagy adag sajtokat (eléggé olcsón adták), gyümölcsöket, karamellát és különféle csecsebecséket.

De visszakanyarodva a rovat eredeti témájához, a dél felől érkező kazár-zsidó hatások elvitathatatlanok az óorosz államszerveződésben. Elég a Golb által 1962-ben felfedezett ún. Kijevi levélre vagy a kagáni cím hosszas továbbélésére gondolni. Ilarion metropolita még az 1040-es években „a mi országunk nagykagánjá”-nak (великий каган нашей земли) nevezte Vlagyimirt és fiát, Jaroszlávot (благоверному кагану Ярославу). A kijevi Szófia-katedrális falán olvasható Спаси, Господи, кагана нашего feliratról pedig feltételezik, hogy az Bölcs Jaroszláv fiára, a városban 1073-tól '76-ig uralkodó Szvjatoszláv Jaroszlavicsra vonatkozik. De még a XII. század végére datált, Ének Igor hadáról c. hősköltemény is kagánnak hívja Oleg Szvjatoszlavics tmutarakanyi uralkodót...

Riccardo Picchio

Notes on the Text of the Igor' Tale

In: Harvard Ukrainian Studies II/4 (1978. dec.), 393–422.

PDF