Engem már meggyőzött ez a fórum.
Korábban én is az ly megtartására szavaztam volna, mert úgy gondoltam, hogy eltörlése elvenné a fiatalok kedvét az olvasástól. Az olvasni tudáshoz azonban elég lenne a két változat passzív használatát megtanítani, írásban simán meg lehetne már engedni ly helyett a j-t.
Volt már kötelezően bevezetett reform a XIX. sz. közepén (bellyebb, killyebb, széllyel stb.), egyszerűbb lett volna már akkor is egységesen megengedni mindenütt a j-t, mint egyes szavakban kötelezővé tenni, más szavakban tiltani az átállást.
Szorosan nem kapcsolódik ide, de magamon elvégeztem egy kísérletet. Móricz Zsigmond egyik kisregényét úgy olvastam el, hogy előzőleg minden ly-t j-re cseréltem benne (vigyázat, előbb az lly-t kell jj-re átírni). Semmiféle nehézséget nem okozott az olvasás, a második oldaltól kezdve már nem is terelte el a figyelmemet a tartalomról a szokatlanság, inkább mintha kissé fokozta volna a szöveg népies ízét.
Tehát ha most lenne szavazás, én már biztosan az ly kötelező használata ellen szavaznék, persze a korábban keletkezett szövegek átírását nem tartanám kívánatosnak.
A magánhangzókra meg semmiképpen nem vezetnék be több betűt, hiszen ma már ekezetek nelkul is jól tudunk olvasni. (Ellenkezőleg, inkább érdemes lenne elgondolkozni a betűkészletünk szűkítésén. Talán elég lenne az á, é, ö, ü, elhagyható az í, ó, ő, ú, ű. Ezek közül néhányat sokan "rosszul" is használnak, mert nem minden nyelvjárásban vannak meg.)
|