Magyarországon a mentőkutyák fő hasznosítása a területkereső feladatok során való alkalmazás, hisz hála Istennek, földrengés és egyéb katasztrófa nem sok van nálunk. Magam romos épületnél a 2000 évi törökországi földrengés után legközelebb Szumátrán voltam 2009-ben a hivatalos állami magyar mentőcsapat tagjaként kutyámmal, miközben itthon havi rendszerességgel hívnak segíteni erdei, mezei feladatokhoz. Mari néni kiballag a falu szélére gombázni, Pistike lemarad a kiránduló csoporttól, aztán hiába keresik, nem ér időre haza stb. .
A területkereső kutyák vizsgáztatása a vizsgaszinttől (alap vagy emelt szint) függően egy 2 vagy 3 hektáros terület 15 vagy 20 perc alatt történő átkutatása, természetesen póráz nélkül s közben 2 vagy 3-5 személy megtalálása. A "terep" erdő, mező, bozótos, kukoricás, bármi. A feladat tanítása szakszerűen tehát erdőben, mezőn, bozótosban, kukoricásban v. bárhol történik, méghozzá napi rendszerességgel, hónapokon át. A tanítás technikája, hogy valaki elbújik, a kutyát pedig önállóan, (ritkábban egy tapasztaltat meg egy kezdőt együtt) elküldjük a keresésre. Lehetőleg úgy, hogy máshonnan, mint ahol a "személy" nyomát keresztezhetné, hogy lehetőleg légszimattal keressenek. Kívánatos, hogy a kutyák a mentőkutya vezetővel egy-két percenként kapcsolatot tartsanak, de nem ritka az öt-tíz perces önálló munka sem. Tény, hogy az ilyen kiképzés, avagy élesben történő kutatás a jelenlegi magyar szabályozás szerint jogszerűtlen, hisz tényállásszerűen kimeríti a "veszélyezetés kutyával" paragrafust.
Az “egyes szabálysértésekről” szóló 218/1999. Korm. sz. rendelet szerint:
"Veszélyeztetés kutyával"
3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,
e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális vagy kistérségi intézet erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.
No most ez de lege ferrenda így baromság, remélem, hogy nem sokára változik majd a jogszabály. Ám a jogszabályi retorziók között épp úgy nincs közte a kutya likvidálásának a lehetősége, mint ahogy talán Te is húznád kicsit a szádat, ha tilosban parkoló autódon nem egy bírság cetlit találnál, hanem csupán autód felgyújtott, füstölgő roncsait. Minden esetre a két, rongálással okozott kár forintban összevetve nagyjából stimmel...
|
