Az egyházakról - a történelmi hagyományokból kiindulva - az mondható el, hogy alapvetően nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatnak, ugyanakkor mint általában a nonprofit szervezetek esetében, lehetőségük van a gazdálkodásukhoz szükséges anyagi forrásokat (adományok, támogatások, egyházi szolgáltatásokért fizetett díjak stb.) vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételekkel kiegészíteni. Az egyházak gazdálkodásának szabályait részben az Lvtv., részben az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (Eaf. tv.) tartalmazza. Előbbiek szerint nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:
a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása,
b) üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,
c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,
d) egyházi célra használt ingatlan (ideértve annak tartozékait is) részleges hasznosítása,
e) temető fenntartása,
f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is),
g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.[Lvtv. 18.§ és Eaf. tv.2.§ (7) –(8)bekezdés]
Az Eaf. tv. vonatkozó szabályai alapján előbbi tevékenységek bevételének minősül különösen a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, az említett tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés, valamint az említett tevékenységhez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás. Szintén nem minősül a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.[Eaf. 2.§ (9) - (10)bekezdés]
Az egyes bevételek előbbiek szerinti elkülönítésének a jelentősége abban áll, hogy mind a számviteli előírások – beszámoló készítés, könyvvezetés, - alkalmazásánál, mind a társasági adó kötelezettség megállapításakor a két alaptörvény tevékenységi besorolását kell alapul venni. |