Keresés

"A muszlim vallàsù csalàdokban lévô nôk példàja meg a legrosszabb mindennél (hàrem?, na ne !)"

A vallási fanatizmus minden formája riaszt, nyomaszt (elképesztően butáknak és a politikai életben való aktív részvételre is alkalmatlannak tartom azokat az embereket, akik a jelenlegi természettudományos ismeretek mellett még ennyire megvezethetők), ettől függetlenül nagy kedvvel és jó szívvel emelnék be az említett vallási irányzatokból olyan momentumokat a nagykaganátus rendszerébe, melyek hasznosnak és praktikusnak látszanak. Ne feledjük, egyúttal generációk sorának bölcsessége halmozódott föl ezek mögött az irányzatok, tanítások mögött, s balgaság lenne egy az egyben elhajítani őket. A nagykaganátus leendő prófétájaként a teljes vallási és morális türelem, sőt liberalizmus álláspontjára helyezkedem. Vajknak és Salamonnak is nevezett Szent István királyunkkal vallom, hogy "unius linguae uniusque moris regnum imbecille et fragile est". Ennyiféle, eltérő szokásrendszerű és különféle hagyományokat ápoló ország, ennyi kulturális kincs egybefűzése nem is követelhet más szemléletmódot véleményem szerint, mint a jó értelemben vett (de még annál is liberálisabb) liberalizmust, a teljes libertinizmust (hogy ez utóbbit hogy értem, majd igény esetén megmagyarázom, egyébként megmagyarázhatom röviden is – in der Kürze liegt die Würze –, az új dolgokba való belekóstolást, a megismerési hajlandóságot és annak serkentését értem elsősorban alatta). Szóval mindenképp érdemesnek látom a háremek visszaállítását Magyarországon (az Árpád-korban még javában léteztek ilyenek a hazai muszlimok körében, lásd Abu-Hámid al-Garnáti úti beszámolóját II. Géza idejéből, aki háromévnyi ittléte alatt egy csodaszép, széles csípőjű bizánci rabszolgalányt vásárolt magának, s gyereket nemzett tőle), annyi különbséggel, hogy ezt az intézményt nemcsak az iszlám vallásúaknál tudom elképzelni. Egyébként nem biztos, hogy az összes mohamedán országban annyira nyomorúságosnak kell a nők sorsát kelképzelni, és hogy ez a vallás csak negatívv értelemben nyomja rá a bélyegét az ember személyiségére; egy barátnőm mesélte, akinek a férje török volt, hogy kinn Isztambulban az idegen emberek milyen szempillantás alatt körbevették a segítségre szoruló gyereket, s olyan odaadással védelmezték, amely a mi a képmutató keresztény kultúrkörünkre nem igazán jellemző.

Egyik újításom lenne, hogy a háremekbe büntetésből is be lehetne kerülni az állam és a hárembe fogadó közötti szerződéses megegyezés keretében. A büntetésből hárembe jutott nő a hasznos ház körüli munka mellett szexuális szolgáltatásokkal is tartozna urának, természetesen jogai törvényi szintű biztosítása mellett.

"ha az anya nem dolgozik, akkor az apànak kétszer annyit kellene keresnie, hogy az egész csalàdot eltarthassa. Ez pedig még Fr.-orszàgban is egyre kisebb arànyban megvalosithatò. Nagy tàrsadalmi vàltozàsok kellenének hozzà"

Kétségtelen, hogy forradalmi változásokat képzelek el e téren (ámbátor meglehetősen utálom ezt a szót, mert a csőcselék ostobasága is mindig kapcsolódik hozzá). Azonban nagyon egyszerű módon át lehetne hidalni ezt a problémát: a munkaerőpiac szűkülésével a felszabaduló bérkeretet egyszerűen újra kell osztani. A továbbra is a munkahelyeken, vállalkozásban dolgozók között, vagyis a férfiak és a még gyermektelen, hasonlóképpen dolgozó nők kapnák meg a felszabaduló részt. Ugyanakkor legfőbb ideje, hogy visszaállítsuk a ház körüli gazdálkodás becsületét a non-produktív irodai és egyéb haszontalan látszattevékenységekkel szemben. Ilyeneknek a nagykaganátusban helye biztos, hogy nem lesz. Mint elefánt a porcelánboltban, könnyedén fogjuk rendezni a dolgokat, olyannyira, hogy mindez át is vezet minket a felsőoktatás felhígulásának problémaköréhez. Úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi keretlétszámnak a tizede is bőven elég lesz az egyetemeken, vagyis csak az járjon oda, aki valóban oda való, a többieknek emelt szintű szakmunkás-oktatást fogunk nyújtani, megfelelő végbizonyítvánnyal elismerve.

"Az elsô bekezdésed utolso 3 soràt nagyon közönségesnek tartom és tiszteletlennek a nôkkel szemben. Ha igy àllsz hozzà a nôkhöz és te lennél a példakép, akkor nem sok esélyt adok, hogy a nôk szivesen otthon maradnànak, s feladnàk önàllòsàgukat azért, hogy férjeiktôl semmi tiszteletet ne kapjanak"

Visszaolvastam, a kurvákra s nem a tisztességgel élő asszonyokra vonatkozik az inkriminált mondat. Ettől függetlenül a véleményem az, hogy a prostitúciót is maximális elismerésben kell részesíteni. A nagykaganátus támogatja nemcsak a prostitúció valamennyi formáját, a nyilvánosházakat, a swingerklubokat és az útszéli lebujokat, de a többnejűséget és a nyitott házasság különféle formáit is. (Ismeretségi körömben vannak különféle beállítottságú és vallású emberek, akik a nyitott házasság különféle formáit eredménnyel valósították meg. Nézetem szerint e kapcsolat során a gyermek megint csak kevésbé sérül, már csak a nyílt, korrekt viszony és a feszültségek folyamatos levezetésének, a "biztonsági szelep" megfelelő működésének köszönhetően is. Nemhogy nem ítélem el ezt a fajta együttélési formát, de támogatom mindazok esetében, akiknél igény merül föl rá. A nyitott házasságot átmeneti formának tekintem a többnejűség felé.)

Nem értem, miért engem akarsz megróni azért, amiért Budapesten a nyílt színi vagy látens kurválkodás ennyire elharapózott. Ez ténykérdés, én pedig nemhogy pozitív véleményt nem nyilvánítottam ezekkel a hölgyekkel kapcsolatban, de mint a bejegyzésemből kiderült, kicsit már sokallom is a jelenlétüket a főváros közterületein és lakásaiban. Az utóbbiakhoz egyébként kevésbé volt szerencsém, de "vadászkalandjaim" során nem egyszer szedtem fel olyan nőket, akik bevallották, hogy ilyen vagy olyan formában a testükből (is) élnek, sőt egy olyan nő is akadt, aki pénzt akart kérni a "szolgálataiért". Egyéb források, információk alapján úgy saccolom, hogy a magyar fővárosban élő hölgyek durván fele valamilyen módon az alfelét (is) használja pénzkeresésre. Korábban közöltek velem riasztó számadatokat arról, hogy köztiszteletnek örvendő családanyák milyen gyakorisággal ruccannak fel vidékről egy-egy pornóforgatásra (ennek már idestova 10 éve). Ha ezt a gyerekeik tudnák. Inkább ne tudják meg.

S nem te akarnàl lenni véletlenül a nagykagàn ? :-)

En csak a nôkkel kapcsolatban szeretnék megjegyezni valamit. Természetesen én is ugy làtom, hogy egészségesebben fejlôdnek a gyerekek, ha az egyik szülô rendszeresen velük van (6 éves korig fôleg az anya, késôbb fôleg fiùknak az apa jelenléte is fontos).

Viszont ha az anya nem dolgozik, akkor az apànak kétszer annyit kellene keresnie, hogy az egész csalàdot eltarthassa. Ez pedig még Fr.-orszàgban is egyre kisebb arànyban megvalosithatò. Nagy tàrsadalmi vàltozàsok kellenének hozzà.

A màsik dolog, hogy mi lenne azokkal a nôkkel, akik nem kelnek el, vagy nincs elhivatottsàguk a gyereknevelésre ? Azokat ki tartanà el, ha nem dolgozhatnak ?

Az elsô bekezdésed utolso 3 soràt nagyon közönségesnek tartom és tiszteletlennek a nôkkel szemben. Ha igy àllsz hozzà a nôkhöz és te lennél a példakép, akkor nem sok esélyt adok, hogy a nôk szivesen otthon maradnànak, s feladnàk önàllòsàgukat azért, hogy férjeiktôl semmi tiszteletet ne kapjanak. A muszlim vallàsù csalàdokban lévô nôk példàja meg a legrosszabb mindennél (hàrem?, na ne !)

A nőket illetően egy másfajta családmodell pártján állok. Az asszonyok többsége maradjon otthon, és csak az egyéb téren igazán tehetségesek menjenek dolgozni. Mindenkinek jobb, a gyereknek is, az iskolának is, és nem lesz munkanélküliség. Ezzel nem szarnánk le az emancipációt sem, hiszen ugyanúgy kulturálódhatnak, szavazhatnak továbbra is. Sőt. Kevesebb lesz a kurva (de akinek az kell, én támogatom a nyilvánosházakat meg az útszéli prostitúciót is, itt mindent szabad lesz). Pesten így is minden 2. csaj valamilyen szinten pénzért kúratja a picsáját (akár bevallja, akár nem).

A nagykagánnak pedig háreme lesz, törvényes feleségei mellett, akik a vezető európai dinasztiákból kerülnek majd ki. Még gondolkodom a mohamedán vallás felvételén. (Igazából az a szimpatikus, amit Thietmár Gézáról írt, hogy ti. egyszerre több istennek áldozott. Nézetem szerint egy ilyen hatalmas konföderáció urának a szellemi perspektívájába ez belefér, sőt el is várható tőle, hogy tolerálja és virágoztassa a többi vallást, a héber hitet, a buddhizmust és a római kereszténységet is beleértve). Pénzrabló szektáknak azonban az új államképződményben helye nincsen.